Kedden még arról írtunk, Görögország és Macedónia végre megállapodott, hogy Észak-Macedónia lesz a délszláv ország új neve. Azóta viszont a macedón államfő jelezte, hogy nem írja alá az egyezséget, a görögök pedig bizalmatlansági indítványt kezdeményeztek a miniszterelnökkel szemben.

Elfogadhatatlannak tartja, ezért nem fogja aláírni a Macedónia nevének megváltoztatására vonatkozó egyezményt, mondta Gjorge Ivanov macedón államfő szerdán. A jobboldali elnök szerint a szociáldemokrata kormány nem törekedett arra, hogy minden párttal tárgyaljon a probléma megoldásáról, és hogy konszenzusra jusson a kérdésben. A megállapodás szövege szerinte megalázó és elfogadhatatlannak tartja, hogy meg akarják változtatni az alkotmányt és minden olyan jogszabályt, amely az ország nevére vonatkozik. A macedón ellenzéki pártok szerdán az ország névváltoztatása elleni tüntetésre hívták az embereket.

Azonban a görögök sem elégedetlenek maradéktalanul a megállapodással: a nacionalisták szerint elfogadhatatlan kapituláció az, hogy a macedónokat elismerik önálló népként. Az ellenzékben lévő Új Demokrácia jobbközép párt pedig bizalmatlansági indítványt tervez benyújtani Alekszisz Tsziprasz görög miniszterelnökkel szemben a megállapodás miatt.

Zoran Zaev macedón és Alekszisz Tsziprasz görög miniszterelnök kedden jelentette be, hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a görög-macedón névvita rendezésében, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni. Mivel Görögország történelmi okokból nem ismeri el Macedóniát ezen a néven, folyamatosan megvétózta az ország csatlakozását az EU-ban és a NATO-ba is. A megállapodás után Macedónia csatlakozási tárgyalásai előrehaladhatnának az Európai Unióval és a NATO-val is.

A névváltoztatásról szóló dokumentumot a két ország külügyminisztere várhatóan még a héten aláírja. Ezt követően a macedón és a görög törvényhozás elé kerül. Miután a macedón parlament egyszerű többséggel ratifikálta azt, az államfőnek kell aláírnia, hogy életbe lépjen. Amennyiben Ivanov nem írja alá, hanem visszautalja a képviselőháznak, ott ismételten szavazni kell róla. Ha a képviselők másodszor is megszavazzák az egyezményt, akkor az államfőnek már kötelessége aláírni.

Az államfő korábban az albán nyelvet is hivatalossá tevő nyelvtörvényt sem írta alá, de mivel a parlament másodszor is elfogadta, ekkor már alá kellett volna írnia. De nem tette, és ezzel olyan helyzet állt elő, amelyre még korábban nem volt példa: a törvény az államfő aláírása nélkül nem léphet életbe, de a parlament megszavazta, így a törvény státusza bizonytalan. És úgy tűnik, hasonló helyzet vár az ország névváltoztatására is.