Elfogadta a tavalyi év eleje óta hatályos alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló és rendkívül vitatott módosítását a magyar Országgyűlés hétfőn.

A 265 igen szavazattal, 11 ellenében, 33 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezésék nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is.

Rövidített formában bekerült az alkotmány szövegébe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét.

Az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai távol maradtak a szavazástól, a Párbeszéd Magyarországért független képviselői transzparensekkel tiltakoztak a voksolás közben, az LMP politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek. A Jobbik-frakció többsége tartózkodott, hárman közülük az LMP-sekhez hasonlóan nemmel voksoltak. Három, korábban jobbikos, jelenleg független képviselő viszont a kormánypártiakkal együtt megszavazta az alkotmánymódosítást.

Swoboda: az alaptörvény módosítása ellentétes az EU értékeivel. Hannes Swoboda, az európai szocialisták európai parlamenti (EP-)frakciójának vezetője szerint a magyar alaptörvény negyedik, hétfőn elfogadott módosítása ellentétes az Európai Unió alapértékeivel. Az európai szocialisták közleményükben hangot adnak annak a véleményüknek, hogy a magyar alaptörvény hétfőn elfogadott módosítása szerintük megváltoztatja a kormányt ellenőrző fékek és ellensúlyok rendszerét, lényegesen csökkenti az Alkotmánybíróság jogköreit, korlátozza a vallásszabadságot, valamint a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű közösség jogait. Swoboda szerint Magyarország nem hagyhatja figyelmen kívül a jogállamiság, a szabadság és a demokrácia értékét, az abszolút parlamenti többség pedig nem jelent felhatalmazást az alapvető értékeknek és az európai állampolgárok jogainak semmibevételére.  Az osztrák politikus felszólította Áder Jánost, hogy egyelőre ne írja alá a parlament által elfogadott alkotmánymódosítást. Szerinte ez az utolsó esély, hogy a módosításról független értékelés születhessen.

Áder később mond véleményt

A szavazás után Áder János köztársasági elnökhöz fordult Bajnai Gordon és Jávor Benedek az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért (PM) választási szövetség elnökségének képviseletében.  Azt kérik: az államfő kérje a módosítás előzetes vizsgálatát az Alkotmánybíróságtól, vagy terjesszen elő olyan alaptörvény-módosító javaslatot, amely az Ab korábbi döntéseit felülbíráló, a változtatással alaptörvénybe iktatott rendelkezéseket hatályon kívül helyezi.

Az Együtt 2014 és a PM álláspontja szerint a negyedik alaptörvény-módosítás nemcsak egy módosítás a sok közül, hanem maga az alkotmányosság felszámolása - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A Berlinben tartózkodó magyar köztársasági elnök jelezte: egy későbbi időpontban fejti ki álláspontját az alaptörvény-módosításról. "Nem innen, Berlinből, hanem majd Magyarországon fogom elmondani az álláspontomat" - mondta Áder János a német szövetségi elnökkel folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére.

"A néptől félj, ne Viktortól”

A parlament ülésével párhuzamosan az Országház előtt spontán demonstráció kezdődött, amelyen mintegy százötvenen vettek részt. A Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke, Kónya Péter a tüntetésen kijelentette: az alaptörvény negyedik módosítása végképp felszámolhatja a demokráciát Magyarországon.

Kónya Péter szerint a módosítással Magyarországon csorbítják az emberi jogokat, többek között a szólásszabadságot is, és korlátozzák az Alkotmánybíróság jogkörét. A kormányzó pártok visszaélnek kétharmados többségükkel, "tovább csorbítják" jogainkat ezzel a lépéssel - fogalmazott.

A parlamenti szavazás után Karácsony Gergely független országgyűlési képviselő, a Párbeszéd Magyarországért (PM) parlamenti képviselői csoportjának vezetője azt mondta: "ma is megszavazták, amit eléjük raktak". Közlése szerint a PM politikusai az országgyűlési szavazás alatt egy transzparenst tartottak fel, amelyre azt írták: "A néptől félj, ne Viktortól, ne szavazd meg!". Hozzátette: nem hiszi, hogy az emberek azt akarják, Orbán Viktor miniszterelnök hatalmon maradjon.

Karácsony Gergely megemlítette: kevésbé bízik abban, hogy Áder János államfő nem írja alá az alaptörvény-módosítást, abban azonban bízik, hogy vannak, akik tudják: "jogaik nem azért vannak, mert az benne van az alaptörvényben, hanem azért, mert embernek születtek". Közlése szerint "legkésőbb 2014-ben" helyreállítják Magyarországon a szolidaritást, a demokráciát, és reményét fejezte ki, hogy jobb- és baloldaliak együtt építik majd az országot.

A tiltakozók, miután a parlament megszavazta a módosítást, elindultak a budai Várba, hogy ott csatlakozzanak ahhoz a demonstrációhoz, amelyen azt követelik a résztvevők, hogy Áder János államfő ne írja alá az alaptörvény negyedik módosítását.

Az EB és az ET aggodalmának ad hangot

A magyar alaptörvény hétfőn elfogadott módosításai aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek-e jogállamiság elvének, az uniós jognak és az Európa Tanács mércéinek - áll José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének és Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának közös közleményében.

Barroso és Jagland a közleményben tudomásul veszi, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta az alaptörvény módosítását, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a brüsszeli és a strasbourgi testület szakértőinek nem volt alkalmuk részletesen elemezni az alkotmánymódosítás szövegét annak elfogadása előtt.

Európai Zöldek: újabb visszalépés a demokrácia szempontjából. Az Európai Parlament (EP) zöldpárti frakciójának társelnöke szerint a magyar Országgyűlés által hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás újabb visszalépést jelent a demokrácia szempontjából. A német Rebecca Harms, a Zöldek és az Európai Szabad Szövetség (angol rövidítéssel: EFA) nevű politikai csoportosulás közös EP-frakciójának társelnöke nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy a módosítás "aláássa a független Alkotmánybíróság szerepét" és a kisebbségek jogait. "Zavaró déjá vu érzésünk van, amint ismét antidemokratikus törvényeket fogadnak el, és az Orbán vezette kormány figyelmen kívül hagyja a nemzetközi emberi jogi testületek által hangoztatott aggodalmakat" - olvasható Harms közleményében.

A kommüniké arra is kitér, hogy mind a bizottság, mind az Európa Tanács, a Velencei Bizottság részletes elemzést fog készíteni a hétfő délután elfogadott alkotmánymódosításról. A bizottság és az ET főtitkára ugyanakkor azt is tudomásul veszi, hogy Orbán Viktor a múlt pénteken írott levelében arról biztosította Barrosót, hogy a magyar kormány és törvényhozás elkötelezett az európai normák és jogszabályok mellett, éppen ezért arra számítanak, hogy a magyar hatóságok kapcsolatba lépnek majd az európai intézményekkel annak érdekében, hogy tisztázni lehessen a módosított alaptörvény minden olyan pontját, amelyek európai értékekkel és jogszabályokkal való összeegyeztethetősége kapcsán aggályok fogalmazódtak meg.

Martonyi János külügyminiszter hétfőn, pár órával korábban szintén Brüsszelben úgy nyilatkozott: Magyarország nyitott a párbeszédre, emellett felkéri a Velencei Bizottságot, hogy mondjon véleményt az alaptörvény módosításáról. Pia Ahrenkilde Hansen a nap folyamán korábban világossá tette, hogy az Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, hogy érvényt szerezzen az uniós jognak.

Cikkünk frissül