Választások Törökországban: rekordszámban szavaznak a külföldön élők


-A A+

Rekordszámban- és arányban járulnak az urnákhoz a külföldön élő, szavazásra jogosult törökök a június 24-i előrehozott államfő- és parlamenti választás alkalmából - nyilatkozott a török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) elnöke, Sadi Güven szerdán Ankarában újságíróknak.

Elmondta: kedd estig 1 millió 486 ezer 532-en éltek szavazati jogukkal, míg a korábbi rekordot tartó, tavaly áprilisi népszavazás keretében 1 millió 407 ezer 655 külföldön élő török adta le voksát. A mostani részvételi arány eddig 48,78 százalék, a múlt évben összesen 47,91 százalék volt.

Június 7. és június 19. között 60 országban összesen 123 diplomáciai képviseleten, valamint Törökország nemzetközi repülőterein és határállomásain szavazhattak a külföldön élő török állampolgárok.

Az Anadolu török állami hírügynökség információi szerint a június 24-ei választások előtt 3 millió 47 ezer 323 választásra jogosult.

A részvételi arány Belgiumban és Svájcban mutatkozik a legmagasabbnak. Belgiumban 142 463 regisztráltból 82 423 török élt szavazati jogával, tehát a részvételi arány 57,86 százalék. Svájcban 98 929 török választóból 56 096 járult az urnákhoz, a részvételi arány 56,7 százalék.

Németországban 1 millió 443 ezer 585 szavazásra jogosultból 717 ezer 992 ment el voksolni, a részvételi arány 49,74 százalék. Franciaországban 340 751 törökből 170 901 szavazott, a részvételi arány 50,15 százalék. Hollandiában 260 264 választóból 130 383 voksolt, a részvételi arány 50,1 százalék. Ausztriában 106 657 törökből 55 273 szavazott, a részvételi arány 51,82 százalék. Az Egyesült Királyságban 99 250 választóból 47 517 voksolt, a részvételi arány 47,88 százalék.

Érdekesség, hogy Luxemburgban, ahol 778 szavazásra jogosultat tartanak nyilván, kedd estig 10 240-en mentek el voksolni, így ott eddig 1316 százalékos a részvételi arány. Az Anadolu szerint Németországból, Franciaországból és Belgiumból utaztak Luxemburgba a törökök szavazni. Az Egyesült Államokban 106 301 törökből 37 075 voksolt, a részvételi arány 34,88 százalék.

A választásra jogosult török állampolgárok mintegy öt százaléka él külföldön.

Ahhoz, hogy az elnökválasztás első fordulójában győztest hirdethessenek, az egyik indulónak legalább a szavazatok 50 százalékát meg kell szereznie. Amennyiben ez nem sikerül, július 8-án egy második fordulóra kerülne sor, de akkor már csak az első két helyezett között. Ebben az esetben a külföldön élő törökök június 30. reggele és július 4. estéje között még folytathatnák a szavazást. A parlamenti választás egyfordulós.

Útban az erősebb diktatúra felé

Attól függetlenül, hogy melyik jelölt győz a vasárnapi államfőválasztáson, Törökországban június 24-ével végrehajtó elnöki rendszer lép életbe. A változtatás nagyobb hatalmat összpontosít az államfő kezében és egyben eltörli a kormányfői tisztséget. Az alkotmánymódosítást kis többséggel fogadták el a tavaly áprilisi népszavazáson.

Recep Tayyip Erdoğan jelenlegi elnök április közepén jelentette be, hogy 2019 novembere helyett 2018 júniusában tartják meg a következő elnök- és parlamenti választást. Szakértők szerint a török államfő azért hozatta előre a választásokat, hogy mielőbb gyakorolhassa a kiszélesített elnöki jogkörökkel járó hatalmat, és megelőzhesse, hogy a kormányzó, iszlamista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szavazókat veszítsen az újonnan megjelenő politikai mozgalmak miatt.

Öt kihívó

Erdoğannak öt kihívója van. Legfőbb riválisa Muharrem Ince, a legnagyobb ellenzéki erő, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje. Rajtuk kívül versenybe száll még Meral Aksener volt belügyminiszter, aki a tavaly októberben alapított nacionalista Jó Párt (Iyi Parti) elnöke, valamint a 2016 novembere óta börtönben ülő Selahattin Demirtas, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) egykori társelnöke, továbbá Dogu Perincek, a parlamenten kívüli, nacionalista Haza Pártja (Vatan Partisi), és Temel Karamollaoglu, a parlamenten kívüli, iszlamista Aranykor Pártja (SP) színeiben.

Arról itt írtunk korábban, hogy az iszlamista és szekuláris szereplők összefognak a jelenlegi elnök ellen.







EZT OLVASTA MÁR?

X