NATO-csúcs: Merkel választ adott Trump vádjaira


-A A+

Trump elkötelezett a NATO mellett a szervezet főtitkára szerint. Merkel pedig erős választ adott az amerikai elnök felvetéseire.

Angela Merkel német kancellár Donald Trump amerikai elnök korábbi vádjára, hogy Németország „az oroszok foglya”, úgy felelt: Németország független a politikai döntéseiben, nem úgy, mint az ő gyerekkora idején a szovjet befolyás alatt levő Kelet-Németország. "Magam tapasztaltam, hogy Németország egy részét kontrollálta a Szovjetunió" – fogalmazott.

Azt is kijelentette: Németország sokat tesz a NATO-ért, a második legnagyobb csapatot biztosítják, katonai kapacitásuknak pedig legnagyobb részét a NATO számára ajánlották fel. Abban pedig, hogy Afganisztánnal szemben erős elkötelezettséget vállalnak, az USA érdekeit is védik – mondta Merkel.

Stoltenberg: Trump elkötelezett a NATO mellett

A NATO-csúcson tartott nyitóbeszédében a szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg kiemelte: a NATO megemeli védelmi költségvetését. Tisztában van azzal, hogy a politikusok olyan prioritásokra akarnak költeni, mint az egészségügy, szemben a védelemmel, korábban ő maga is politikusként ezt tette, de volt, amikor növelte is a kiadásokat mint Norvégia korábbi miniszterelnöke.

Újságírói kérdésekre válaszolva azt mondta: Trump elkötelezett a NATO mellett, és kifejezetten a kölcsönös védelem ügye mellett is. Arra a felvetésre, hogy Trump csak politikai színházat játszik vajon, és talán nem is érti a szervezet működését, Soltenberg úgy felelt: nem biztos abban, hogy segít, ha spekulációkba bocsátkozunk a vezetők motívációiról.

Solteberg azt is elmondta ugyanakkor: az USA és EU közötti kereskedelmi háború nem érintette egyelőre a NATO-t, de ez változhat a jövőben.

Tusk: nyolc NATO-tagállam emeli a kiadásait

Sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke elismerte, hogy komoly nézeteltérések vannak Európán belül is az Északi Áramlat-2 kérdésében – írta meg az MTI. Tusk aláhúzta: véleménye szerint a gázvezeték megépítése hiba lenne, amely nem szolgálná az EU stratégiai érdekeit vagy biztonságát.

A szövetségesek 2014-ben vállalták, hogy tíz éven belül bruttó hazai termékük (GDP) közel 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat, de ezt a szintet akkor mindössze három ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Görögország - érte el. Idén ez a szám nyolcra fog nőni Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával és Romániával, 2024-re pedig a NATO-tagállamok többsége tervezi a kívánt szintre emelést.

Cikkünk frissül








EZT OLVASTA MÁR?

X