Véget ért a kézdivásárhelyi CsomóPont és a Kreakids Stúdió által szervezett negyedik NOISE alkotótábor. Ezúttal erdővidéki helyszínt választottak, egy újabb települést, amely bőkezűen bánt az inspiráció osztogatásával. A szervezőkkel beszélgettünk a táborról, amelyben kisiskolásoktól egyetemistákig, külföldi vendégekig számos érdeklődő fordult meg ebben az évben is.

Ez a negyedik NOISE alkotótábor, amelyet a CsomóPont és a Kreakids Stúdió szervez. Mi változott az előző táborokhoz képest?

A tábor szerkezetében nem történt jelentős változás. Az előző találkozókhoz hasonlóan maradtak a workshopok, a divattervezés, építészet, fotó-videó, és grafika. Maradt a korosztály is, és idén is számos külföldi és itthoni szakemberrel színesítettük a tábor életét. Ami változott viszont, az a helyszín, hiszen a NOISE táborok minden évben Háromszék egy-egy különböző településére látogatnak. Idén Erdővidéken, azon belül is Olaszteleken zajongtunk, a Daniel-kastélyban.

Mennyire befolyásolja a tábor kínálatát, hogy éppen hol táboroztok?

A helyszín kérdése a legmeghatározóbb a NOISE táborokban, hiszen a település a fő inspirációforrásunk. A táborok éppen a település bejárásával, megismerésével kezdődnek. Élményeket gyűjtünk, amelyekből építkezve hozzuk létre alkotásainkat. Igyekszünk minden évben a településen belül a szálláshely kiválasztásakor is úgy dönteni, hogy az alapvető infrastrukturális igényeink kielégítése mellett a hangulat is inspiráló legyen. Idén egy műemléki környezetet választottunk, amely magában hordozza a múlt évszázadok lenyomatát, ezt ötvözi az aktuális igényekkel. Ez köszön vissza egyrészt a workshop-munkáinkban is: hagyományos anyagok, formák, mai korba ültetve.

Milyen workshopokat szerveztetek?

A divatworkshop az idei évben leginkább a koncepcionális tervezésre, valamint az kivitelezésre és a gyakorlati megvalosítás részleteire helyezte a hangsúlyt. A gyerekeknek azt tanítottuk, hogyan és miért helyezzenek el egy adott applikáciot, vagy változtassanak a mintákon. Inspirációnk alapforrása a Daniel-kastély volt mind építészettörténeti szempontból, mind a történetiség szempontjából. A gyerekek a kastély történetét megismerve és az épületbejárást követően alkották meg egyenként a nyolc különböző koncepciót. Volt, amelyik a kastély lakóinak személyére reflektált, volt, amelyik a kastély apró részleteire, de volt, amelyik egy-egy meghatározó motívumra, a szerkezetére, additív alaprajzára vagy épp a kevert stílusára.

Az építészek a falu karakterének megismerése után egy, a helyi identitáshoz kapcsolódó építészeti motívumban vélték felfedezni idei feladatuk fő inspirációs forrását. A modularitás és mobilitás eszközeivel a kapu motívum átértelmezése és annak sorolása teljesen más kontextusba helyezi azt, eredeti rendeltetésétől függetlenül. Így a kapuból akár térlefedés, pihenőstég, patakparti megfigyelőhely is lehet. Munkánk egyszerű, takarékos és gyorsan alakítható, csak fát és szögeket használtunk elkészítéséhez. A kapu Székelyföldön a bizalom, a közösség és a munka szimbóluma. A kapu nem ajtó, az ajtón nem fér be a lovaskocsi a terménnyel, nem fér be a tüzifa s a násznép sem. Egy falusi kapu sok mindenre megtaníthat minket, ami városias létünkből fakadóan egyre jobban elvész mindennapjainkból. Ez az installáció ennek a szellemiségnek kíván egyfajta elvont mementója lenni.

A filmes workshop a kísérleti film, valamint a video-art alkotói koncepciójába igyekszik beavatni a résztvevőket. A készülő kisfilmekben a témaválasztástól a filmterven át a forgatásig és vágási utómunkáig végigkísérjük a gyermekek munkáját. Fontos, hogy a filmes formanyelv a lehető legelvontabb módon tükrözze az eredeti mondanivalót, így a művészi önkifejezés alapjaival ismertetjük meg a táborozókat. A NOISE tábor minden műhelyével állandó párbeszédben és kölcsönhatásban dolgozunk, hogy az olaszteleki faluközösség, táj és épített örökség megismerése során a legjobb alkotói reakciókkal tudjunk válaszolni a felmerülő kérdésekre. A filmes workshopban idén három önálló és egy közös kísérleti kisfilm születetett.

A grafikus workshop Olasztelek épített és természeti környezetében fellelhető motívumkincsének felmérésével kezdett. Az egyhetes alkotómunka célja a tervezőgrafika, azon belül a kortárs tipográfia nyelv- és eszközrendszerét alkalmazva egy olyan A1 méretű tipográf plakátsorozat megtervezése, majd kiállítása, amely autentikusan reprezentálja a falut, Olasztelek hangulatát, hagyományait, természeti környezetéről valós és kortárs képet ad a résztvevő táborlakók szubjektív szűrőjén át. 

A fotó workshopon a diákok megismerkedtek a fényképezőgép használatának alapjaival, majd a hét során a tábor illetve a falu életének kölcsönhatását dokumentálták.

Milyen utóhullámai vannak a tábornak?

A tábor alkalmával létrejött alkotásokat igyekszünk bemutatni különböző kiállításokon, szakmai fórumokon, design-heteken, minél szélesebb közönség számára. A kiállitás tartalmát, a táborban történteket és az alkotás folyamatát az interneten folyamatosan tálaljuk, legfőképp a Facebook és az Instagram közösségi oldalakon.

Vannak diákok, akiknek felkelti az érdeklődését az általuk kipróbált kreatív szakma, és a tábor lejárta után is keresik az ezzel kapcsolatos tevékenységeket, tudnivalókat. Ez is a tábor egyik kiemelkedő célja, hogy felkeltsük a fiatalok érdeklődését a kreatív szakmák iránt, és adjunk egy kis ízelítőt belőlük.