Meg nem valósult filmek forgatókönyveit tartalmazó új könyvsorozatot mutattak be Láthatatlan filmtörténet címmel szerdán a Budapesti Klasszikus FilmMaraton keretében.

A Láthatatlan filmtörténet című új könyvsorozat első kötetében Szőts István Tetemrehívás című művének forgatókönyve, a sorozat másik kötetében Sára Sándor Kossuth-díjas operatőr, filmrendező két megvalósulatlan forgatókönyve olvasható a rendező bevezetőjével.Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára az új sorozat bemutatóján hangsúlyozta: az MMA Kiadó és a Magyar Nemzeti Filmarchívum közös sorozatában neves alkotóktól olyan forgatókönyveket adnak közre, amelyekből valamilyen ok miatt nem születtek filmek, de árnyalhatják és gazdagíthatják egyes rendezők, illetve korszakok megítélését.

Okafogyottá vált történet

Kiemelte, hogy az első kötet, Szőts István Az utolsó nádor című technikai forgatókönyvét tartalmazza, amit kiegészít egy DVD-melléklet, valamint a szerző elő- és utószava, amelyben a terv keletkezéstörténetét és meghiúsulásának okait idézi fel.

Fazekas Eszter filmtörténész, a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársa elmondta, hogy Szőts István forgatókönyvében egy 110 évvel ezelőtti „gyilkosság” nyomába eredt. Kifejtette: István nádornak Kossuth Lajos felajánlotta a magyar koronát, ezért félt tőle az osztrák hatalom. Emiatt merült fel az a legenda, hogy a nádort meggyilkolták. 

Sára Sándor elmondta, hogy a családi kripta feltárásakor 1977-ben az igazságügyi orvosszakértő István nádor mellényén egy vérfoltot talált, és megállapította, hogy ez egy lövésnek a nyoma. Szőts fel akarta göngyölíteni ezt a bűntettet. Több helyen forgattak már, amikor kiderült, hogy ez a teória megbukott és a nádor halálát tüdőgyulladás okozta. Cáfolhatatlan bizonyítékként került elő a nádor levele, amelyben hosszan ír halálos betegségéről is. 

Kiemelte: Szőts István képes volt lemondani erről a filmtervéről, mivel a tények ellent mondtak az eredeti történetnek, nem akart minden áron filmet készíteni. 

Hiába a három hónapos terepszemle, nem volt pénz a filmre

A sorozat másik kötetében Sára Sándor és Dobai Péter Dear India, valamint Kardos István és Sára Sándor Transzszibériai álom című filmjének irodalmi forgatókönyvei szerepelnek, amelyek a rendszerváltozás után pénz hiányában nem kerülhettek filmvászonra.

Sára Sándor kifejtette: a Dear India Amrita Sher-Gil magyar-indiai festőnő életét dolgozza fel, a Transzszibériai álom pedig egy tragikus gulágtörténetét idéz fel. 

Elmondta, hogy az indiaiak vállalták volna a festőnőről szóló film megvalósítását, a rendező három hónapig terepszemlét tartott Indiában, fotókat is készített, de mindeközben Magyarországon nem sikerült a megfelelő anyagi hátteret megteremteni a megvalósításhoz.

„Aztán teltek az évek, és belefásultam. Most meg már nem készítek filmeket. Ezek már múlt idejű álmok" - hangoztatta a rendező. 

Az irodalmi forgatókönyvet Dobai Péter jegyzi, aki hihetetlen asszociációval írta meg a magyar-indiai festőnő kalandos életét - hangsúlyozta a rendező.

Dobai Péter elmondta, hogy Amrita Sher-Gil 1913-ban Budapesten született, édesanyja magyar, apja Umrao Sher-Gil szikh herceg volt. Művészete, kalandos élete, rejtélyes halála, utazásai, heves szexuális élete és házassága mind filmre kívánkoztak volna - hangoztatta a Kossuth-díjas író. 

A könyv bemutatója után Ráduly György, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója és Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára köszöntette a 85 éves Sára Sándor filmrendezőt, majd a restaurált Feldobott kő című filmet vetítették.