A népmesék tudósa és kutatója, az erdővidéki író, műfordító, mindannyiunk Elek apója tiszteletére a 2019-es esztendőt Benedek Elek emlékévnek nyilvánították Háromszéken, hiszen idén van a legnagyobb magyar meseíró születésének 160., halálának 90. évfordulója. A rendezvénysorozat szeptember 30-án, hétfőn, Benedek Elek születésének napján, a magyar népmese napján csúcsosodik ki. 

A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár népmeséket ajándékoz a városnak, így a főtéren kihangosítva magyar és román nyelvű meséket hallgathatnak meg a sepsiszentgyörgyiek 10 és 12, valamint 14 és 16 óra között, miközben a Sláger Rádióban és a Szimpla romkocsmában óránként szólnak népmesék, amelyeket a könyvtár munkatársai olvasnak fel, a zenei betétek pedig a Mozsikácska együttes dalaiból származnak.

Ugyancsak hétfőn, a népmese napján, 17 órától Sepsiszentgyörgyön a Keresztes-házban nyitják meg a Székely Tündérország örökös követe című kiállítást, amelynek részeként bemutatják a Bardócz Orsolya és Nagy Nándor által összeállított Benedek Elek emlékalbumot. A nagy meseíró emlékére, hétfőn 20 órától Benedek Elek emlékezetére fényfestésre kerül sor a Bod Péter Megyei Könyvtár homlokzatán. Szeptember 30-án, hétfőn ingyenesen látogatható a kisbaconi Benedek Elek Emlékház is.

Szobrot és emléktáblát avattak több településen

Az elmúlt hétvégén több háromszéki helyszínen is tartottak Benedek Elek emlékünnepséget. Az eseménysor központi rendezvényének természetesen a kisbaconi Benedek Elek Emlékház adott otthont. Szombaton, Torján a karatnai református parókia épületén elhelyezett emléktábla avatásával indult Bendek Elek 160. születésnapi rendezvénysorozata. Éltes Barna háromszéki szobrászművész munkáját dicsérő emléktábla Benedek Eleknek és anyai nagybátyjának, Benedek Ignác református lelkésznek állít emléket, akinél a meseíró feledhetetlen nyarakat töltött.

A fiatal Benedek Eleknek valóságos kincsesbánya volt a nagyműveltségű pap könyvtára. „Ez a kis szoba az én mennyországom” – írja a Torján töltött időszakról. „Benedek Elek a »szembejövő emberek« egyike volt, aki a bajban nem az egyéni boldogulását nézte, hanem Trianon után hazaköltözött szülőföldjére és minden erejével és tehetségével a magára maradt erdélyi magyar közösség felemelkedéséért, az anyanyelv iránti szeretet megerősítéséért tevékenykedett”, fogalmazott az eseményen Tamás Sándor.

Kovászna Megye Tanácsának elnöke kifejtette: „Szerencsések vagyunk, hiszen ilyen kiváló tanítómestereink vannak, mint Benedek Elek, csak hagynunk kell, hogy vezesse lépteinket, hiszen tanítása, útmutatása ma is érvényes. A nagy mesemondó, Elek apó hitt abban, hogy a következő nemzedékben el kell ültetni a szülőföld szeretetét, a népmesék évezredes tudását, az erkölcsi tartást, a munka becsületét, mert akkor tud megmaradni, fennmaradni Székelyföld, Erdélyország. Becsüljük meg mindannyian és tegyünk érte."

Szeptember 29-én, vasárnap Baróton, a Rózsa utcai parkban felavatták Benedek Elek egész alakos szobrát. Gergely István csíkkozmási szobrászművész a 90-es években készítette el Benedek Elek egész alakos, klasszikus szépségű szobrát, másfélszeres embernagyságban. A szobor öntését Demeter Péter csíksomlyói öntőmester végezte el, a szakmai felügyelet és patinázás Berze Imre szobrászművész munkáját dicséri.

Ugyancsak vasárnap, Kisbaconban a Benedek Elek Emlékház fennállásának 50. évfordulója alkalmával egész napos rendezvénysorozatot szerveztek az érdeklődőknek. Az emlékház történeti kiállításának ünnepélyes megnyitóján Benedek Botond Farkas színművész, Benedek Marcell Emlékezés és Szentimrei Jenő Vágtat az élet című írásait adta elő. Köszöntőt mondott Bíró Enikő, Benedek Elek dédunokája, az emlékház vezetője. Az egész napos rendezvényen a Benedek Elek leszármazottak elültették a háromszéki családok kívánság-almafáját, illetve tulipánfát. Napközben volt bábszínház, filmvetítés, könyvbemutató, koncert, rajzverseny, illetve a kisbaconi és nagybaconi általános iskolások megzenésített Benedek Elek verseket adtak elő.

Mesefesztivál zajlik Székelyföldön

Szeptember 27-én kezdődött és október 4-ig tart a negyedik Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál a sepsiszentgyörgyi Tipe Tupa Egyesület szervezésében, amelynek keretében Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei városokban és falvakon mesét mondanak tereken, könyvtárakban, múzeumokban, tanintézményekben, templomokban, vendéglőkben, kávézókban és kocsmákban is. Részletek a Holnemvolt mesefesztivál Facebook-oldalán olvashatók.

A népmesék népszerűsítését, a bennük rejlő, évszázadokon át hagyományozódott életbölcselet, tapasztalatok, üzenetek kibontását, megértését és gyakorlatba ültetését tűzte ki céljául a Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál, számolt be Szabó Enikő szervező. Hozzátette: a mesefesztivál célja Elek apó munkásságának a mesék éltető erejének népszerűsítése, mi több, a mesék bölcsességének átadása.

Ehhez mesemondókat, mesekutatókat, a Metamorphoses Meseterápiás Módszert a Mesepszichológiát hívnak segítségül, így a rendezvénysorozaton részt vesz Kádár Annamária mesepszichológus, Zalka Csenge Virág budapesti mesemondó, Élő Fruzsina budapesti pszichológus, meseterapeuta, Mirela Rotundu Cojocaru pszichológus, valamint háromszéki résztvevői: Szabó Enikő, Csavar-Mátis Katalin meseterapeuták, és Benkő Éva mesemondó. Természetesen lesz közösségi mesemondás a Meselángon, ahol a résztvevők is mesélnek.