Transzmisszió: határon átívelő párbeszéd magyar képzőművészek között


-A A+

A Transzmisszió című képzőművészeti tárlattal vette kezdetét a tizedik Székelyföld Napok a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMÜK).

Erdélyben első alkalommal mutatkozik be a Magyar Művészeti Akadémia, amely tagjai alkotásainak legjavát hozta Sepsiszentgyörgyre és a tárlatot kiegészítette fiatal erdélyi képzőművészek alkotásaival is. „A Makovecz Imre által alapított Magyar Művészeti Akadémia kiemelten kezeli, hogy a „határokon kívülre rekedt” művészeket felvegye tagjai közé”, mutatott rá megnyitó beszédében Vécsi Nagy Zoltán. Az Erdélyi Művészeti Központ (EMÜK) vezetője szerint a Transzmisszió című kiállítással a Magyar Művészeti Akadémia egy művészeti párbeszédet hívott létre, amely túl a földrajzi-, nemzedéki- és presztízshatárokon, értékközpontúan mutatja fel a magyar képzőművészet a közösségi erővé alakulni képes jellegét.

Megőrizni Székelyföld egyedi jellegét vagy beleolvadni a globalizációba?

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a kiállítás megnyitón Barabási Albert-László hálózatkutatót idézte, miszerint „Nekünk nem egy Szilícium völggyé kell válnunk, hanem Székelyföld egyediségét kell megőriznünk. Ehhez kell társítani mindazt, amit a 21. század biztosít”. A szövetségi elnök szerint a Székelyföld előtt álló igazi kihívás az, hogy fenn tudjuk-e tartani az egyediséget, a diverzitást, vagy beolvadunk a globalizációba. Szerinte az a legnagyobb kérdés, hogy hogyan tudjuk ezt a kettősséget megtartani: tudunk-e lenni egyszerre digitálisak, huszonegyedik századiak lenni, ugyanakkor megőrizni azt a klasszicitást és hagyományt, amellyel ez a régió rendelkezik?Kelemen Hunor rámutatott: ezt ismerték fel néhány éve a székelyföldi megyék vezetői, amikor úgy döntöttek, hogy megszervezik a Székelyföld Napokat. Ezzel az ünneppel is bizonyították, hogy tudják, hogyan kell Székelyföldnek közös identitást adni, és megteremteni azt a közös történetet, amelyben mindannyian hinni tudunk. Hozzátette: reméli a huszadik, harmincadik Székelyföld Napokat más közigazgatási beosztásban, más hatáskörökkel rendelkezve ünnepeljük majd.

Több mint 200 rendezvény a Székelyföld Napokon

„Érteni egymás nyelvét, megismerni egymás értékeit és megkeresni a közös nevezőt”, ez a Székelyföld Napok eseményeinek alapgondolata, mutatott rá Tamás Sándor. A háromszéki tanácselnök szerint tíz éve azért indították a Székelyföld Napokat, hogy az adminisztratív határokat lebontva megmutassák azokat az értékeket, amelyek kisközösségeinket egyedivé teszik, ezeket egymás mellé téve pedig megrajzolják azt a mai, izgalmas Székelyföldet, amely erőteljesen gyökerezik a múltban és életképes jövőképpel rendelkezik”.

„Kiállítások, koncertek, színházi előadások, gyermekprogramok, természetjárás: mindaz, amelyen keresztül meg lehet tapasztalni, hogy milyen a székely közösségben élni, meg lehet élni, hogy milyen az ünnep. Az az ünnep, ahogy, azt hiszem, csak mi tudunk ünnepelni” – fogalmazott Ferencz Angéla. A Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője rámutatott: idén több mint 200 rendezvényre lehet ellátogatni egész Székelyföld területén.

A Székelyföld Napok rendezvénysorozatot Hargita Megye Tanácsa, Kovászna Megye Tanácsa és Maros Megye Tanácsa kulturális intézményeivel és civilekkel közösen szervez. Az idei rendezvény mottója: Ünnepeljük Székelyföldet!  Az esemény részletes programja a www.szekelyfoldnapok.ro oldalon érhető el.







EZT OLVASTA MÁR?

X