Kedden este nyílik meg a Csíki Székely Múzeum legújabb nagyszabású kiállítása. A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői alcímet viselő tárlat interaktív módon, régészeti szemszögből mutatja be a magyarországi Karoson feltárt gazdag leletanyagú temetkezési helyeket. A kiállítást „premier előtti” tárlatvezetésen ismertette a sajtó képviselőivel Pusztai Tamás kurátor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, a miskolci Hermann Ottó Múzeum korábbi igazgatója.

Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeumigazgatója bevezetőjében elmondta, a kiállítás jól illeszkedik azon nagyszabású tárlatok sorába, amelyeket egy-két évente szervez meg az intézmény. Ezúttal nem képzőművészeti remekművek érkeztek Csíkszeredába, hanem a magyarság történelmének egyik kiemelkedően fontos időszakának leletanyaga foglalja el a következő fél év során a múzeum termeit, hangsúlyozta az intézményvezető. A kiállítás a miskolci Hermann Ottó Múzeum tárlata alapján jött létre, amely 2014-ben Magyarországon elnyerte az év kiállítása címet.

A mostani verzió mégsem annak a tárlatnak az egyszerű Csíkszeredába költöztetése, magában foglalja az azóta felbukkant tudományos eredményeket, és valójában a magyarországi kiállítás továbbgondolása – mondta Gyarmati Zsolt. Ezért is kapta a 2.0 számot, mint ahogy a fejlesztéseket szokták elnevezni a különböző tudományágak kutatói. A nagyszabású kiállítás nem foglal el négy, vagy öt termet, mint például a képzőművészeti tárlatok. Az Elit Alakulat 2.0 tulajdonképpen egy fogadótérből, a kiállítás központi terméből és egy pihenőből áll. Utóbbiban kvízjátékok segítségével tesztelhetjük a kiállításon szerzett ismereteinket.

A kiállítást Pusztai Tamás kurátor mutatta be a sajtó képviselőinek. A régész a szemléletes tárlatvezetés során bemutatta a karosi honfoglalás kori temetők leletanyagát a felfedezéstől a tudományos feldogozáson át a felfedezett összefüggésekig. A nem hagyományos elrendezést követő kiállítás lehetőséget ad a látogató számára, hogy saját logika szerint, egyéni ritmusban fedezze fel a különböző sírok leletanyagát.

Arra is nagy hangsúlyt fektettek a tárlat összeállítása során, hogy ne próbáljanak abszolút igazságokat közölni az érdeklődőkkel, mindenki kedvére „nyomozhasson”, alakíthassa ki elképzeléseit a honfoglalás korának társadalmáról, a temetőben nyugvókról. A sírokról megtudtuk, hogy rendkívüli gazdagsága arra enged következtetni: a két temetőben két vezér és kísérete, közvetlen környezetének elhunytjai lettek elföldelve. Érdekes, hogy a temetőben nyugvó emberek között nincs rokoni kapcsolat, csupán a két legrangosabb sírban nyugvó vezető státuszú férfiak voltak anyai ágról testvérek.

Feltárhatunk, felfedezhetünk, játszhatunk

A kiállításon nem pusztán tárgyakat láthatunk, hanem kutathatunk, feltárhatunk, felfedezhetünk, játszhatunk, miközben fiókokba kukkantunk bele, kérdések után nyomozunk és megpróbáljuk megérteni elődeink egykori világát, társadalmi összefüggéseit. Pusztai Tamás lelkesen avatta be a megjelenteket az apró műhelytitkokba: megtudtuk, hogy másképpen lehet elhelyezve egy-egy ruhadarab a sírokban, mint ahogyan életében viselte gazdája. Az is kiderült, mekkora megbecsültségnek örvendett a ló honfoglaló eleink körében: a karosi temetők leletanyaga alapján a hátasokat díszesebben öltöztették, mint a nőket. A kurátor fontosnak tartotta kiemelni, hogy tulajdonképpen a holtak birodalmán keresztül szeretnénk bepillantást nyerni az (egykor) élők világába.

A november 20-án nyíló kiállítás hivatalos megnyitóját kedden tartják, a tárlat 2020 április 20-áig lesz látogatható.