Miután Mátyás király 577. születésnapjára készülve kisgyermekekkel beszélgettünk az igazságosról, arra lettünk kíváncsiak, hogy a Kincses Kolozsvár Egyesület által szervezett Mátyás Napok zenés-fáklyás felvonulásának felnőtt résztvevői mit tennének, ha napjainkban a reneszánsz uralkodó trónjára ülhetnének. Mint kiderült, autópálya-építésbe, rendteremtésbe és jobb kormányzásba kezdenének.

A kolozsvári Mátyás Napok visszatérő fénypontja a középkori hangulatot idéző zenés-fáklyás felvonulás, amelyen Kolozsvár magyar közössége együtt ünnepelheti Hunyadi Mátyás születésének évfordulóját. Idén az 577. születésnap előtt hatszáz fáklyával tisztelegtek a résztvevők. A főszervező Kincses Kolozsvár Egyesület biztonsági okokra hivatkozva 14 éven aluli gyermekeknek nem ajánlotta a lángoló fáklyákkal való felvonulást, de ez nem okozott gondot: ötletesebbnél ötletesebb saját kezűleg készített lámpásokkal érkeztek az apróságok a felvonulásra.

A tömeg a Farkas utcai Református templom előtt gyülekezett, onnan vonult át a Főtérre, Mátyás király lovasszobra elé, végighaladva a Minorita és a Deák Ferenc utcán. A szobor előtt korabeli fegyvereket idéző eszközökből adtak le díszsortüzet a középkori viseletbe öltözött hagyományőrzők. A fáklyalángok eloltását – amely gondos utasítások és tájékoztatás alapján zajlott – követően a népes gyülekezet átvonult Mátyás király szülőháza elé, ahol középkort felelevenítő fúvóskoncertet hallgathatott.

Mindeközben beszélgetésbe elegyedtünk a hagyományőrzőkkel és a felvonulókkal. Arról kérdeztük őket, hogy mit tudnak a kincses városról, és mit tennének ők, ha napjainkban bújhatnának Hunyadi Mátyás bőrébe. Frappáns válaszok érkeztek: legtöbben jobb utakat és autópályát építenének, de voltak olyan válaszadóink, akik azt mondták, minduntalan lovagolnának, vasárnap este pedig borozgatnának, ha királyok lehetnének. Némelyek azt hangsúlyozták, hogy nagyon vigyáznának a kolozsváriakra, és akadt olyan megkérdezettünk is, aki azt emelte ki, hogy a jelenlegi vezetők helyett sokkal jobban igazgatná az országot.

A kincses városról mindnyájuknak más volt az elképzelésük: a természeti kincseket, az épített örökséget, a kulturális eseményeket mind értékként határozták meg. Arra is felhívták a figyelmünket, hogy a kincses város megnevezés voltaképpen azt jelenti, „bárki, aki ellátogat, más-más aspektusából képes megismerni Kolozsvárt, mert rengeteg történelmi, kulturális és innovációs értéket tár az emberek elé”.