Az emberiség állatvilággal szembeni empátiájának múltját, jelenét és jövőjét vázolta fel szombaton a kolozsvári Ecsetgyárban Peter Singer amerikai morálfilozófus. A Princeton Egyetem bioetika professzora folyamatos fejlődésről számolt be, amelynek élén az Európai Unió jár.

A Biblia, Arisztotelész, de még Immanuel Kant sem értette igazán, ami mára egyértelművé vált: az állatokat jogok illetik meg, amelyek óvják őket az ember okozta fájdalomtól, a kísérletezésektől, a kegyetlen mészárlástól. A két és fél évszázada született Jeremy Bentham filozófus, később Charles Darwin mutatott rá arra, hogy az állatok is szenvednek, ezért az embernek minél inkább el kell kerülnie, hogy fájdalmat okozzon nekik– emlékeztetett Singer.

Állatvédő mozgalmak alig negyven éve léteznek, ezek elvi hátteréhez Singer erőteljesen hozzájárult a munkásságával. A rasszizmus leküzdése mellett fontosnak tartotta, hogy a különböző fajok közti falakat is lebontsuk, egymást a saját törekvéseinkben nem akadályozzuk. Előadásában azt ecsetelte, hogy az emberrel szemben az állatok vélhetően nem tudnak hosszú távon tervezni, viszont vágyaik nekik is vannak, amelyeket tiszteletben kell tartanunk.

Kitért arra is, míg az Amerikai Egyesült Államokban az élelmiszeripar óriásait nem sikerült mostanáig törvényekkel rávenni arra, hogy kíméletesebb körülményeket teremtsenek az állatok számára, az Európai Unió viszont példát mutatott ebben, ha nem is maradéktalanul.

A jövő érdekes forgatókönyvet tartogathat a számunkra, mondta: egyes műhelyekben a növényi anyagokból kifejlesztett, húsra hasonlító élelmiszerek kidolgozásán fáradoznak, más kísérletek őssejtből előállított húst ígérnek, amelyhez nincs szükség élő állatokra. Mindkét módszer hozzájárulna ahhoz, hogy az állatokkal szembeni kíméletlenségünk tovább csökkenjen, addig viszont az érdekelt cégekkel kell megharcolnunk, a jelenben. Az utóbbi évtizedekben számos pozitív példát láthattunk, amelyek pozitív jövőképet jósolnak, tette hozzá az összegyűlt népes hallgatóság előtt Peter Singer.