Kultúra

  • Tudor Giurgiut is díjazta az Európai Filmakadémia

    Michael Haneke Szerelem című filmje bizonyult a 25. Európai Filmdíjak szombati máltai gálaestje legnagyobb nyertesének: ez lett a legjobb film, az osztrák alkotó elnyerte a legjobb rendezőnek, a film két főszereplője, Jean-Louis Trintignant és Emmanuelle Riva pedig a legjobb színésznek, illetve színésznőnek járó elismerést.
  • Milyen lesz a Szent Anna-tó 2050-ben?

    Gyerekrajzpályázat munkáiból nyílt kiállítás a csíkszeredai megyeházán november 30-án, pénteken este. A Szent Anna-tó 2050-ben című, a Pro Szent Anna Egyesület által meghirdetett pályázat általános iskolás diákoknak (I–IV., V–VIII. osztály) szólt, a rajzok témája pedig a Szent Anna-tó és közvetlen környéke, úgy, ahogy a gyermekek képzelik a jövőben.
  • Szombaton adják át az Európai Filmdíjakat Máltán

    Ma adják át az Európai Filmakadémia (EFA) díjait, amelyre Michael Haneke Szerelem és a Taviani fivérek Cesare deve morire című alkotása is esélyes. Rövidfilm kategóriában pedig akár a Csicska című magyar produkció is nyerhet. A 25. alkalommal megszervezett gálának ezúttal Málta ad otthont.
  • Kolozsvár: színházi táblaavató, húsz év késéssel

    Húsz év késéssel avatták fel a kolozsvári Farkas utcában, az első magyar kőszínház helyén azt az emléktáblát, amelyet eredetileg a kolozsvári magyar színjátszás 200-ik évfordulója alkalmából, 1992 decemberében szeretett volna köztérre helyezni a színház vezetősége.
  • Az összes színész fellép a szatmári pénteki bemutatón

    A Kurázsi mama és gyermekei című darabot mutatja be pénteken a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, amelynek valamennyi színésze fellép Bertolt Brecht klasszikussá vált művében.
  • Thália és Euterpé a kolozsvári Interferenciákon

    Silviu Purcărete operarendezésével, a 2007-ben bemutatott, majd idén felújított Gianni Schicchivel folytatódott szerda este az INTERFERENCIÁK 2012 Nemzetközi Színházi Fesztivál. A Kolozsvári Állami Magyar Színház produkciója nagy sikert aratott a fesztivál közönsége körében, ami nem újdonság, hisz ezúttal is áradt belőle, hogy a társulat egészének „szívügye" ez az előadás. Silviu Purcărete operarendezésével, a 2007-ben bemutatott, majd idén felújított Gianni Schicchivel folytatódott szerda este az INTERFERENCIÁK 2012 Nemzetközi Színházi Fesztivál. A Kolozsvári Állami Magyar Színház produkciója nagy sikert aratott a fesztivál közönsége körében, ami nem újdonság, hisz ezúttal is áradt belőle, hogy a társulat egészének „szívügye" ez az előadás. Ezzel indította Visky András, a kolozsvári színház művészeti aligazgatója is a csütörtök délelőtti beszélgetést. „Nem titok, hogy nagyon közel áll hozzánk ez a Purcărete-márkájú darab" – mondta Visky.A beszélgetésen a színház és opera közti örökös (és a román rendező szerint kibékíthetetlen) ellentétről folyt a legtöbb szó. Miért van ez így, miért kell így lennie? Miért olyan nehéz egy színházi rendezőnek operát színre vinni, miért dúl ádáz harc közte és a zenekarvezető között? Miből fakad a szinte szükségszerű konfliktus? Purcărete szerint abból az alapvető különbségből, amit a kotta egyértelműsége és a színházi nyelv többrétegűsége eredményez. A zene precíz, előre megszabott, tökéletes. A drámai szöveg színrevitele azonban fokozatosan történik, teret hagy az újabb és újabb változtatások, újragondolások számára, és a kronológiához sem ragaszkodik a próbafolyamatban, míg a zenét az első hangjegytől gyakorolják be az utolsóig. Ezért aztán rettenetes viták szoktak kipattanni karmester és rendező között, elevenítette fel tapasztalatait a világhírű rendező. Elismerte azonban: opera esetében a zenekarvezetőé az utolsó szó, mert „ha tökéletes a zene, de gyenge a rendezés, az sokkal elviselhetőbb, mint egy jól megrendezett opera, amiben a zene nem úgy szól, ahogy kellene." Minden más dimenziót kap azonban, ha – mint a Kolozsvári Magyar Színház esetében – az operát nem operaénekesek, hanem javarészt színészek adják elő. Puccini operájának bemutatóját egy évig elhúzódó zenei felkészítés előzte meg, tudtuk meg Incze G. Katalin zenekarvezetőtől, hisz a színészek egy részének ez volt az első alkalom, amikor énekelnie kellett a színpadon. „Ezt az előadást ezerszer többre értékelem az olyan operánál, amely a színészi játékra nem, csak a zenére koncentrál. De tudom, hogy vannak nézők, akik megvetik ezt a fajta – tökéletlen - operaelőadást. Számomra éppen a produkcióban rejlő tökéletlenségek jelentik a varázst" – vallja Purcărete a kolozsvári színészek teljesítményéről. A Gianni Schicchi ideális operamű ahhoz, hogy ne profi operaénekesekkel, hanem színészekkel vigyék színre. Puccini zenéje közel áll a musicalekhez, a ritmus, a hangszerelés kis változtatásaival akár musicalként is lehet játszani műveit – vélekedett Incze G. Katalin, aki ugyanakkor leszögezte: a kolozsvári társulat előadásában az első hangjegytől az utolsóig úgy játsszák az operát, ahogy azt Puccini megírta, némi különbség csak a hangszerelésben van: például a fagott helyett néha szaxofon szólal meg, de ugyanazt a dallamot játssza. A zenekarvezető egyébként nem látja olyan kibékíthetetlennek az ellentétet a két színpadi műfaj (és alkotói) között, mint rendező kollégája. Pozitív példákat is felsorolt, név szerint említette Sándor Árpád operaénekest (a Gianni Schicchiben ő alakítja a címszerepet), aki nagyon jó színész is, és Laczkó Vass Róbert színészt (Gherardót alakítja Puccini operájában), aki ugyanakkor operaénekesi kvalitású hangja és technikai tudása van. „Az opera éppen a zenei tökély és színházi tökéletlenség keresztmetszetében születik" – mondta Incze G. Katalin - , „hisz a hang tisztasága mellett az is nagyon fontos, miként mondja ki a szavakat, miként fejezi ki magát az előadóművész." A beszélgetéshez hozzászólt többek közt Iosif Herţea színpadi zeneszerző is, aki úgy értékelte: a Kolozsvári Állami Magyar Színház Gianni Schicchijében „Thália és Euterpé (a színház és a zene múzsái – szerk. megj.) nincs egymásnak alárendelve, hanem a művészi színvonal tekintetében egyenrangúak." A következő napokban Nagy József, Margarita Mladenova, Felix Alexa és Tompa Gábor előadásait, valamint Alex Harding és Lucian Ban koncertjét láthatják a fesztivál nézői. Csütörtökön, november 29-én 19 órától Nagy József és Szelevényi Ákos Les Corbeaux című előadását nézheti meg a közönség. „Amint azt a cím is sugallja, az előadás a hollók türelmes, aprólékos megfigyelésén alapul, különös tekintettel arra a pillanatra, amikor a madarak földet érnek, amikor a repülés és járás közötti átmenet megtörténik. A táncos-zenés párbeszédbe egy harmadik résztvevőt is meghívnak, amely „szabadon reagál", hang nélkül szólal meg: fekete, csillogó, folyékony festék, amely nyomot hagy a zenei és koreográfiai gesztusok szövetén, tanúságot téve vagy a hollók lábnyomait hordozva" – írja az előadásról Myriam Bloedé. A bolgár Theatre Laboratory Sfumato 21 órától mutatja be a Julie, Jean és Kristin című előadását. A Stirndberg nyomán készült produkció Margarita Mladenova rendező szerint „felszínre hozza a három szereplő között létrejövő feszültséget, és annak pusztító fejleményeit egy olyan világban, ahol az ember már nem a civilizáció feltétlen tárgya". Pénteken, 30-án a kolozsvári magyar színjátszás 220. évfordulója alkalmából a Farkas (Kogălniceanu) utcai Egyetemiek Háza falán elhelyezett emléktábla avatásán vehetnek részt a kolozsváriak 13 órától.
  • Interferenciák: The Show Must Go On! Kolozsváron

    Élő szobor-bábuk várják a nézőket a Kolozsvári Állami Magyar Színház piros szőnyeggel borított előcsarnokában. Kezükben kirakósként a felirat: In-ter-fe-ren-ce-s! A lépcsőn a színház egyik legismertebb arca, Dimény Áron fogadja kedves Istenhozottal az első este vendégeit. Zajlik az Interferenciák nemzetközi fesztivál.
  • Zene a vonalban: megkezdődött az Interferenciák

    Tompa Gábor fesztiváligazgató és Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nyitotta meg kedden délután az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivált a kolozsvári magyar színház ünnepi színekbe öltözött előcsarnokában.
  • Kabarészínházat alapítottak Aradon

    Erdélyi Broadway névvel kabarészínházat alapított az Aradi Kamaraszínház, amely első, Magyarország, szerellek című produkcióját több erdélyi településen is bemutatja.
  • Zudor János: “Sírva nevetek, mint Villon”

    Zudor János nagyváradi író, költő volt hétfő este Kolozsváron a Bulgakov Irodalmi Kávéház vendége. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Bretter György Irodalmi Kör közös meghívottja két kötetéből – A rusnya valcerből és a Jónás és a mértékből – olvasott fel, gitárkísérettel énekelte verseit, és mesélt az elmegyógyintézetről, ahol A rusnya valcer sorai születtek.
  • Flash mob: Esti Kornélt olvasnak a kolozsvári villamoson

    Kosztolányi Dezső Esti Kornéljának utolsó, 18. fejezetét olvassák irodalomkedvelő fiatalok Kolozsváron, a 101-es villamoson szerda este. A szöveget, amelyben egy közönséges villamosútról ad megrázó leírást Kosztolányi, némán fogják végigolvasni az akció résztvevői, miközben döcögnek a járművön.
  • Az Udvarhely Táncműhely a Stúdió Színházban

    A marosvásárhelyi Stúdió Színházban vendégszerepel november 28-án este 7 órától az Udvarhely Táncműhely. A társulat az Amit akartok ...avagy előjáték a Vízkereszthez című, William Shakespreare műve nyomán készült mozgásszínházi adaptációt adja elő, Uray Péter rendezésében.
  • Hang-installációval és bábjátékkal kezdődik az Interferenciák

    A Kolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokát ünnepi, piros szőnyeggel borították, az emeleti büfé is felújítva, átalakítva várja az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál vendégeit.
  • Bemutatkozott az Erdélyi Művészeti Központ

    A Székely Nemzeti Múzeumban megnyitotta első kiállítását szombaton az Erdélyi Művészeti Központ. Kelemen Hunor volt kulturális miniszter, az RMDSZ elnöke a megnyitón elmondta, az erdélyi magyarság elmúlt 23 éve az intézményépítésről szólt, de a kortárs képzőművészeti múzeum eddig hiányzott az intézmények közül.
  • Eseménydús őszutó a marosvásárhelyi színházban

    A nagyváradi VI. Interetnikai Színházi Fesztiválon való teltházas előadás után ismét megtekinthető a marosvásárhelyi színpadon A makrancos hölgy, avagy a hárpia megzabolázása. A Shakespeare-vígjátékot a Tompa Miklós Társulat színészei november 24-én 19 órakor játsszák a Nagyteremben.
  • A Figura Stúdió meseelőadása Gyergyószentmiklóson és Balánbányán

    Jövő szerdán, november 28-án újra bérletben tekinthető meg a Figura Stúdió Színház Szamár a torony tetején című mesejátéka, Dézsi Szilárd rendezésében. A 10 órától kezdődő előadásra a Pinocchio bérlet érvényes, míg a 12 órától kezdődő előadásra a Móka bérlettel rendelkező gyerekeket várják.
  • A „Hangok párbeszéde” az idei Interferenciákon

    Öt nap múlva kezdődik a hazai színházi élet egyik legrangosabb nemzetközi szemléje, az Interferenciák fesztivál, amelynek témája idén a zene és a színház kapcsolata. A rendezvénysorozat huszonnégy előadás megtekintésére nyújt alkalmat, amelyeket három romániai és tizenkét külföldi társulat mutat be Kolozsváron.
  • Domokos Géza szellemiségét elevenítették fel

    Marosvásárhelyen az unitárius egyház Bolyai téri tanácstermében az öt éve elhunyt Domokos Gézára, a Kriterion alapító-főszerkesztőjére, az íróra, közéleti személyiségre, politikusra, magánemberre emlékeztek szerda este a Domokos Géza Egyesület szervezésében.
  • Instant élmény váradi animációfüggőknek

    A Metrion Egyesület 2010 után idén újra megszervezi a Metrion Animációs Filmfesztivált (MAFF) november 23-25. Között Nagyváradon. Ez alkalommal – a szervezők megfogalmazása szerint – amolyan mikrofesztivál lesz a MAFF, azaz nem öt, hanem három napig tart, valamint kevesebb kísérőrendezvény várja majd a fesztivál helyszínére, a Zárda (Mihai Viteazul) utcai Nagy Pál-házba, illetve annak pinceklubjába (Partime Klub) ellátogatókat, animációs filmekből azonban nem lesz hiány, valamint mindhárom napot egy-egy tematikus DJ/VJ-party zárja.
  • Egésznapos népzene- és néptánctalálkozó lesz Kolozsváron

    Népzene- és néptánctalálkozót tartanak Kolozsváron, a táncházmozgalom erdélyi fellegvárában november 24-én, szombaton.