Javaslatot tettek az Európai Bizottság képviselői az Európa Kulturális Fővárosa programok átütemezésére. Ha az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa is elfogadja, Temesvár 2023-ban viselhetné a címet 2021 helyett. A Temes Megyei Kulturális Igazgatóság vezetője keményen fogalmazott: szerinte a halasztás mentheti meg a projektet, amelyet a kezdetektől konfliktusok és hozzá nem értés övezett.

Az Európai Bizottság alelnöke, Margaritis Schinas és az innovációért, kitatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztos, Mariya Gabriel néhány napja bejelentette, hogy javasolják, hogy az idei két kulturális főváros, Rijeka és Galway 2021 áprilisáig viselje a címet, hogy a vajdasági Újvidék 2022-re halassza a programja megvalósítását, Temesvár és a görögországi Eleuszisz (Elefsina) 2023-ra. Ha a javaslatot elfogadják, 2022-ben a litvániai Kaunas, a luxemburgi Esch sur Alzette és a vajdasági Újvidék lesz Európa Kulturális Fővárosa, 2023-ban pedig Temesvár és Elefsina mellett a magyarországi Veszprém.

A bejelentés kapcsán Sorin Vlad Predescu, a Temes Megyei Kulturális Igazgatóság vezetője Facebook-oldalán azt írta, ha a temesvári programot elhalasztják, még van esély élni azzal az eséllyel, amit az Európa Kulturális Fővárosa cím jelent.

Mint írtuk, a programot bonyolító TM2021 egyesület körül az elmúlt időszakban több botrány és konfliktus is körvonalazódott, több vezetőségi tag kilépett, a polgármester javaslatára pedig az önkormányzat is úgy döntött, hogy nem támogatja tovább, hanem átveszi, és maga valósítja meg az Európa Kulturális Fővárosa projektet.

Predescu szerint a TM 2021 egyesület nem működött jól, gyorsan elvesztette a helyi kulturális szektor bizalmát, amivel azonban a polgármesteri hivatal sem büszkélkedhet. „Irtózom a polgármesteri hivatal alkalmazottainak kulturális hozzáértésétől” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében az igazgató, aki azt is nehezményezte, hogy a kulturális minisztérium meg sem szólalt eddig az ügyben. Predescu szerint az állami kulturális intézmények nem akarnak részt venni a „kudarcra ítélt” projektben, a független szervezetek pedig nem is számolnak már ezzel, hiszen „úgysem kérdezte őket soha senki”.