A libanoni főváros múltjának megmaradt darabjai, a hagyományos építészeti megoldásokat őrző lenyűgöző múzeumok és történelmi épületek is súlyos károkat szenvedtek a múlt keddi bejrúti robbanásban.

A Bejrútra jellemző, három boltíves ablakokkal díszített történelmi épületek jelentősen meggyengültek a libanoni polgárháborúban (1975–1990) és a bejrúti kikötő körzetében történt múlt heti robbanás gyakorlatilag a kegyelemdöfés volt néhány számára. A legrégebbi épületek egy része közvetlenül a kikötő közelében áll.

Egy 18. századi palotában, amelyet a vagyonos Sursock család építtetett, Libanonnál idősebb régiségek vesztek oda a robbanásban. A márvány oszlopsorral díszített nemesi rezidencia ajtajai kiszakadt a helyükről, a több mint 200 éves színes üvegablakok szilánkokra törtek.

A robbanás a szomszédos Sursock Múzeumot, a modern és kortárs művészet egy lenyűgöző gyűjteményét őrző kulturális központot sem kímélte. A mindössze néhány hónappal ezelőtt még egy egyedülálló Picasso-kiállításnak otthont adó épület udvarán zacskókban állnak a törmelékek, a híres festett üvegablakok helyén lyukak tátonganak. Az 1912-ben épült palotát csaknem 50 évvel később alakították múzeummá, tulajdonosa, a műgyűjtő Nicholas Sursock akaratának megfelelően.

Az intézmény szóvivője szerint a robbanásban 20-30 műtárgy sérült meg, döntően az üvegszilánkok miatt. Köztük van a gyűjtemény egyik központi darabja, Sursock úr portréja, amelyet Kees van Dongen holland festő készített.

Jacques Aboukhaled, a múzeum 2015-ben véget ért felújítását vezető építész szerint az épület szerkezete ép maradt. A helyreállítási munkálatok azonban így is több mint egy évet vehetnek igénybe és a költségek több millió dollárra fognak rúgni.

Mindezek mellett valóságos csoda, hogy az ókori görög, római és föníciai szobrokat, valamint egyéb műtárgyakat őrző libanoni Nemzeti Múzeumnak csupán a külső homlokzata sérült meg. Abbas Mortada kulturális miniszter szerint több száz, a nemzeti örökség részét képező épület szenvedett károkat és a helyreállítási munkálatok több százmillió dollárba fognak kerülni. A miniszter reményei szerint a költségek fedezéséhez külső segítséget is fog kapni az ország, elsősorban Párizstól.