Hagyományosan a TIFF szerdai napján tartják a magyar filmeket és alkotókat bemutató Magyar Napot a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon. A Kolozsváron zajló szemle idei kiadásán a Deák Krisztina rendezte „Aglaja”, a Bergendy Péter rendezte „Vizsga”, a Szabó István által rendezett „Az ajtó” és Kincses Réka filmje, a „Szülőföld, szex és más kellemetlenségek” képviseli a magyar filmtermést, valamint egy Forgács Péter életmű-áttekintés, amelyhez a Tranzit Házban megnyílt multimédiás dokumentumkiállítás is társul.

A magyar alkotók számára szervezett szerdai sajtótájékoztatón a fesztivál szerepéről szólva Bergendy Péter - aki a Vizsga című filmjével van jelen a TIFF-en - azért tartotta fontosnak a magyar napot, mert a fesztivál reklámja nagyobb nyilvánosságot biztosít a magyar filmeknek.

A kultúrák határvidékéről szólt Kincses Réka rendező is, akinek a Szülőföld, szex és más kellemetlenségek című filmje szerepel a fesztivál programjában. A rendező elmondta: Berlinben élő magyarként elemi erővel jött elő belőle a vágy, hogy egy hazátlan, kissé megtört identitású emberről készítsen filmet. Magyarázatként hozzátette: a probléma, amit feszeget, nagyon általános, hiszen a legtöbb ember nem ott él, hol született, életében sokszor költözik, sőt, ma már egyszerre több helyen is jelen van.

Deák Krisztina a fesztivál programjában szintén szereplő Aglaja című filmje kapcsán szintén a gyökértelenségről beszélt. "A pici gyerek, akit elszakítanak szülőföldjétől, anyanyelvétől, teljesen bizonytalanná válik" - jegyezte meg filmje főhőséről a rendező.

A TIFF-en az említett filmek mellett Szabó István Az ajtó és a kolozsvári filmes, Zágoni Bálint Janovics Jenő, a magyar Pathé című alkotását vetítik.

Forgács Péter munkáiból retrospektív programot mutat be a kolozsvári fesztivál. Műsorra tűzik többek között A fekete kutya - Történetek a spanyol polgárháborúból (2005) című alkotást, valamint a legutóbbi, Német Egység @ Balatonnál - Mézföld című filmet.

A Tranzit Házban menyílt A dunai Exodus: A folyó beszédes áramlatai című kiállítás az azonos címmel 1998-ban bemutatott dokumentumfilm és a vele kapcsolatos kutatások nyomán készült. Erénye - alkotója megfogalmazásában - az, hogy "megkísérelte a lehetetlent: az összehasonlíthatatlanok összehasonlítását".

A tárlat egy amatőr filmes, civil szakmáját tekintve hajóskapitány – Andrásovits Nándor - 1939-1940-ben készült felvételeit mutatja be. A kapitány a Dunán hajózott le Pozsonytól a tengerig, majd egy évvel később vissza. Andrásovits 1939-ben szlovákiai és magyarországi zsidókat menekített a Fekete-tengerig, 1940-ben pedig besszarábiai német menekülteket szállított felfelé a Dunán.

"Nem érthetjük meg a saját szenvedéseinket, veszteségeinket, ha nem értjük meg mások szenvedéseit. Nem lehet valaki jó magyar, ha nem érti meg a románok szenvedéseit. Nem lehet valaki jó zsidó, ha nem érti meg a jó németek szenvedéseit" - fogalmazott Forgács Péter a sajtótájékoztatón, majd a tárlatmegnyitón azt is hozzátette: békeidőben is kötelességünk emlékezni a háborúkra.

A multimédiás tárlaton 5 egymás mellett lévő vetítővásznon követhetjük az érintőképernyőn előzőleg kiválasztott filmet a 18 közül. A 18 filmből 6 a zsidó exodust, 6 a besszarábiai németek exodusát, 6 pedig a kapitány és a hajó életét örökíti meg. A Tranzit egyik falát teljes egészében egy térkép foglalja el, amelyen a két vándorlás iránya és története követhető: kékkel a zsidóké a Dunán lefele, zölddel a besszarábiai németeké a folyamon fölfele.  Az irány más, de a szenvedés ugyanaz. Ahogyan Visky András fogalmazott a megnyitón: egy háborúnak nincsenek győztesei, csak vesztesei - ezt érzékelteti a tárlat.