Erdélyi turnén emlékezik a budapesti Bágyi Balázs New Quartet arra a jazztörténeti kuriózumra, hogy a Voice of America rádióadó legendás Jazz Hour című műsorában a magyarországi forradalom leverése után nem sokkal, 1956. november 23-án magyar jazz-zenészek kicsempészett felvételei kerültek adásba.

A felvételek a forradalom kitörése előtt nem sokkal készültek az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének közreműködésével egy helyi stúdióban, titokban, ugyanis ekkor az imperialista nyugat zenéjének titulált jazz Magyarországon tiltott volt. A felvételeken Vászondi Ervin (trombita), Váradi György (tenorszaxofon), Szabó Gábor (gitár), Radics Gábor (vibrafon), Zágon Iván és Garay Attila (zongora), Kabók Lajos és Thomka Tibor (nagybőgő), Ruttka Ferenc és Kovács Gyula (dob) működött közre Turai Gábor Magyar Nemzetben korábban megjelent ismertető cikke szerint.

Azok közül, akik az 1956-os felvételekben részt vettek, Szabó Gábor gitáros lett a leghíresebb, érdekes módon épp Amerikában, de a zongorista Garay Attilának is jelentős szerepe lett a magyar jazztörténetben.„A felvételek között voltak dzsessz-sztenderdek, például Jarome Kern Yesterdays című száma vagy Bernie Miller Bernie’s Tune című dala, de volt például a Szabó Gábor Kvintett-től a Sztálinváros blues, ami szerepel a mostani koncertműsoron is” – mondta el Bágyi Balázs dobos, zeneszerző, a Bágyi Balázs New Quartet vezetője.

„Ezek a felvételek kikerültek Amerikába és a forradalom kitörése után szolidaritásból Willis Conover, aki a Voice of America szerkesztője volt, lejátszotta ezeknek a magyar muzsikusoknak a felvételeit, majd ezek a felvételek bejárták a világot, a magyar forradalom iránti szolidaritásból játszották a jazz-szerkesztők” – tudtuk meg a muzsikustól, aki hozzátette, Willis Conover ikonikus jazz-szerkesztő, jazz-kritikus volt, akit a tengeren túl sugárzott rádióadásokból Kelet-Európában is jól ismertek. „Emlékszem, hogy amikor nagyapám a Szabad Európa Rádiót hallgatta, akkor ott is volt Willis Conover, tehát én már gyerekként találkoztam az ő nevével” – mesélte Bágyi Balázs.

A Willis Conover műsorán játszott felvételekből és interjúkból, amelyekben neves amerikai muzsikusok méltatták a magyar kollegák játékát 2016-ban lemezt adott ki az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége Revolutionary Jazz (Forradalmi jazz) címmel.

A lemezen szereplő dalokból, illetve Bágyi Balázs saját szerzeményeiből áll az 1956 és a „szabadság zenéje” című koncert műsora, amelyet október 23-án Gyergyószentmiklóson, 24-én Gyergyóremetén, 25-én pedig Nagyváradon ad elő a zenekar. A lemezen a mainstream jazzhez sorolható számok szerepelnek: „a jazz fősodrának a szvinges lüktetésű megnyilvánulásait halljuk, Szabó Gábor száma, a Sztálinváros blues is gyakorlatilag egy ilyen blues téma, és ettől egy picit eltérően a műsorban szerepelnek az én szerzeményeim, amik között vannak nyolcados lüktetésű számok, például a Lágy balkáni szél, vagy a Valahol máshol, aminek picit népies jellegű témája van, és így jól illeszkednek ehhez a nemzeti ünnephez” – mondta el a muzsikus.

Bágyi Balázs szerint a koncert „tisztelgés az akkori magyar muzsikusok emléke előtt, másrészt emlékállítás annak a hatalmas kuriózumnak, hogy 1956-ban magyar zenészeknek a játéka Amerikában megjelenhetett”. A dobos ugyanakkor úgy gondolja, hogy a jazz az improvizáció által a szabadság zenéje, ezért kapcsolható a forradalomhoz, a szabadságért való küzdelemhez. A program egyébként az Összetartozás Éve jegyében, a Bethlen Gábor Alap, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és az Iskola Alapítvány támogatásában valósul meg.

A jazz magyarországi megítélése változott a szocializmus alatt: a ’60-as-’70-es években már a tűrt kategóriába került át, és voltak bizonyos periódusok, amikor támogatták is különböző ideológiai megfontolásból, például azon a címen, hogy az elnyomott osztályhoz tartozó feketék zenéje, tudtuk meg Bágyi Balázstól. Budapesten egyébként 1965-ben alakult meg a jazztanszak, azután legálissá vált a műfaj Magyarországon.