A nagybányai művésztelep egyik alapító tagjának, Thorma Jánosnak, valamint pályatársainak és tanítványainak összegyűjtött alkotásaiból nyílt kiállítás Kolozsváron a nemzetközi együttműködés jegyében: a főkonzulátus kezdeményezésére magyarországi és erdélyi intézmények fogtak össze magángyűjtőkkel, közszféra a magánszférával, a tárlatot is két helyszín fogadta be: a Quadro Galéria és a Szépművészeti Múzeum.

A mintegy 140 festmény a kiskunhalasi Thorma János Múzeum, a bajai Türr István Múzeum, valamint a Nagybányai Művészeti Központ gyűjteményéből származik, illetve más belföldi múzeumok mellett magángyűjtőktől. A Szépművészeti Múzeum saját gyűjteményéből tizenkét kapcsolódó festményt állított ki a Bánffy palotában – mondta el Călin Stegerean múzeumigazgató.

„A Quadro Galéria festményeinek egyharmada Nagybányáról érkezett, a többi pedig magángyűjtőktől, így olyan műveket is látni lehet, amelyeket a szakma még nem dolgozott fel” - árulta el Székely György Sebestyén művészettörténész, a Quadro Galéria igazgatója, az esemény egyik kurátora, aki méltatta a nagybányai festőiskola kozmopolita szelleméhez illő nemzetközi szervezést is. Aláhúzta: érdemes megnézni mind a Quadro Galéria, mind a Szépművészeti Múzeum tárlatát, hiszen ezek mintegy párbeszédben állnak egymással.

Magdó János főkonzul a kiállítás háttértörténetébe avatta be a jelenlévőket: tavaly augusztusban ajánlotta fel egy beszélgetés során Szakál Aurél, a kiskunhalasi Thorma János múzeum igazgatója, hogy tarthatnának egy kiállítást Kolozsváron is.  Kellett hozzá a befogadókészség is, a magyarországi partnerek is (Kiskunhalas és Baja), magángyűjtők és kölcsönző múzeumok, valamint a magyar külügyminisztérium anyagi támogatása (négymillió forint) is. „Ez a főkonzulátus első olyan rendezvénye, amelybe ennyi külső partnert vontunk be” - mondta a főkonzul, aki végül azzal „fenyegetőzött”, hogy nem ez volt az utolsó alkalom.

Üdvözölte a kiállítást Vákár István, a megyei tanács alelnöke is, és megjegyezte: méltó, hogy az erdélyi kulturális alapértéknek számító Nagybányai Művésztelep munkái Erdély fővárosában láthatók legyenek.

Nagybánya polgármestere, Cătălin Cherecheş is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt, és bejelentette: a régi művésztelep mellett szeretnének létrehozni egy új művésztelepet, és alapítanának egy nemzetközi jellegű szépművészeti akadémiát is, amely továbbviszi a nagybányai festőiskola szellemiségét, energiáját, európaiságát.

A Kiskunhalason született, de Nagybányán felnőtt Thorma János számos magyar és román művész mestere volt, leginkább realista és 1848-49-es témájú festményei tették közismerté eleinte, majd nagybányai korszakában impresszionista és posztimpresszionista kompozíciók, portrék, aktok és számtalan tájkép született ecsetvonásai nyomán. Kései korszakában, eltávolodva a drámai témáktól, művészete egyre epikusabb, líraibb hangvételű lett.

A nagybányai művésztelepen az első világháború drámáját követően még negyedszázadon át folytatta tevékenységét, „oktatta azt, ami oktathatatlan a művészetekben” - fogalmazott Murádin Jenő művészetkritikus, aki szerint a megnyitott kiállítás szintézise egy elmúlt művészettörténeti korszaknak.