A kultúra összeköt a mottója annak a rendezvénysorozatnak, amelyet a Maros megyei önkormányzat szervez élén Ciprian Dobre elnökkel, a száz éve épült marosvásárhelyi Kultúrpalota tiszteletére. A meghívott előadók között csak hárman képviselik a magyar kultúrát.

A tanácselnök az újságírók előtt ismertette a programot, amelyet szeptember 5-én Lucian Boia történész indít egy konferenciával a kisteremben, illetve a nagyszebeni Radu Stanca Színház előadása a nagyteremben.

A továbbiakban Pavel Tornea emlékére szerveznek koncertet Gheorghe Zamfir, Dumitru Fărcaș és Dumitru Gliga részvételével a nagyteremben, a kisteremben pedig Victor Ciutacu tart előadást. Számos előadás, koncert, kiállítás, rendezvény színesíti a sorozatot, a zömében román meghívottak mellett egy angliai, egy svájci és egy franciaországi vendéggel.

A fellépők, meghívottak között a magyarországi Karthágó együttes, Molnár Tünde marosvásárhelyi orgonaművész és Kardos Álmos, illetve Kardos Margit kamarazenészek képviselik a magyar kultúrát.

A műsortervben szerepel az 1969-ben alakult és máig működő Uriah Heep, angol hardrock-zenekart is, amelyről Dobre elmondta, meghívták és írásos visszaigazolást is kaptak arról, hogy szeptember 8-án koncertezik a város főterén.

Ciprian Dobre többször is hangsúlyozta a csütörtöki sajtótájékoztatón, hogy a szeptembertől novemberig tartó rendezvénysorozatot az interkulturalitás jegyében szervezik, ahol életkortól és nemzetiségtől függetlenül mindenki talál tartalmas programot. Az önkormányzat elnöke ezzel a sorozattal tisztelegne a Kultúrpalota építtetői előtt.

A Kultúrpalota Marosvásárhely főterén álló meghatározó épület, amely 1911 és 1913 között épült. Az épületet a Bernády György polgármester által felkért budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. A Kultúrpalota a magyaros szecesszió Lechner Ödön által elindított építészeti mozgalom egyik jelentős példája és a szintén magyaros törekvéseket képviselő gödöllői művésztelep összművészeti törekvéseinek csúcspontja – írja a Wikipedia. Az épület gazdag szobor- és mozaikdísze ellenére is nyugodt összhatású. Az ablakokon magyar mondák jelenetei elevenednek meg. A tető kék, vörös és fehér cserepek fedik, melyeket a híres Zsolnay-gyár készített. A harmadik emeleti szinten, a külső homlokzatot, Körösfői-Kriesch Aladár „Hódolat Hungáriának” című mozaikja díszíti. Középen Hungária allegorikus nőalakja ül a trónon, fején a magyar korona és kezében kard található. A mozaik két oldalán sisakos Frany von Tuck és Gustav Klimt Pallasz Athénéje áll. A baloldali angyal kezében Marosvásárhely címerét és a jobb oldali meg Mátyás király címerét tartja. A főhomlokzaton a szobrok és reliefek kőből és bronzból készültek, ezt még nemzeti panteonnak is nevezik. Az első emeleten elhelyezkedő Tükörterem négy rézdomborítású félkupolákkal díszített íves ablakok mellvédjén magyar írok arcképei tűnnek fel (Kazinczy Ferenc, Tompa Mihály, Kemény Zsigmond stb.). A négyeskapu felett lévő négy bronzrelief Szent Erzsébetet, Bolyai Jánost és Farkast, Aranka Györgyöt és Erkel Ferenc Bánk bánját eleveníti meg. A földszinti nagyterem, a hangversenyterem 800 személy befogadására alkalmas. Színpadán nem kisebb nevek, mint Pablo Cassals, Jan Kubelik, George Enescu, David Ojsztrah és Bartók Béla is megfordultak. Az előcsarnok 45 méter hosszú.12 ólomüveg-kompozíció fedi a falakat, amelyeket Thorozkai-Wigand Ede és Nagy Sándor az 1914-es San Fransisco-i világkiállításra terveztek, de közbeszólt a történelem: kitört az első világháború. A második világháborút az alkotások a pincében vészelték át. A két végén velencei tükrök találhatók. A tükörterem, a palota legkisebb terme, valóságos gyöngyszem. A harmadik emeleten található több mint ezer alkotással a képzőművészeti múzeum. A könyvtárban több mint 1 millió kötet található.