Augusztus 28-án, szerdán 19 órakor Cseh Gusztáv munkáiból nyílik kiállítás a Lábas Házban. A tárlaton megtekinthető lesz nemcsak a Hatvan főember és a Jeles házak sorozata, hanem a grafikai életmű jelentős része is, a hajdúszoboszlói Bocskai Galéria teljes Cseh Gusztáv-anyagának köszönhetően. Ez alkalomból bemutatják a kolozsvári Exit kiadónál idén megjelent Cseh Gusztáv monográfiát is.

A kiállítást megnyitja Vargha Mihály a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, az Erdélyi Művészeti Központ kuratóriumának elnöke és Kántor Lajos, irodalomtörténész, az MTA külső tagja, Dr. Csapody Miklós, irodalomtörténész bemutatja a Cseh Gusztáv monográfiát, Nagy Péter, az Idea Könyvműhely ügyvezető igazgatója,  az Exit kiadó igazgatója a Könyvműhelyet ismerteti.

„A modern erdélyi magyar grafika fekete-fehér káprázatainak mestere, Cseh Gusztáv 1934-ben, Kolozsváron született. Páratlan rajztehetsége már irodalmi karikatúráiban, nagyarányú könyvgrafikusi működésében megmutatkozott, nevét mégis csak első kiállítása (1965), eredeti, nagy hatású munkái tették közismertté. Első korszakában a hagyományt kora egyetemes modernségének nyelvén beszélte el, abszurd és groteszk ábrázolásokban, szürreális álmokat tett jelenvalóvá. Életművének legjavát tusrajzai és rézkarcai képezik, de különös hangulatú pasztelleket és kollázsokat is alkotott. (…) Intellektuális alkotó személyiség volt, útkeresése az erdélyi magyar művészek, írók, értelmiségiek két-három évtizeddel ezelőtti gyötrődéseit és ritka örömeit tükrözi. Alkotásaiban nyoma sincs a közép-európai alkotók félszegségének. Egyénien elegáns, drámai, mégis kalandosan játékos, nagyvilági univerzumot teremtett, amivel gyökeresen újat hozott Erdély művészetében. Régiség és avantgárd harmóniáját klasszikusan tiszta kompozíciókban, a tollrajzok vonalhálóinak sűrű szövedékével teremtette meg, ami rézkarcaiban jutott tökélyre.  Pályafutásának második korszaka apja halála és Áron fia születésének évében (1972) kezdődött, ekkor fordult érdeklődése családjának és népének történelmi hagyatéka felé. (…) A Cseh család ősi fészkének, Alsócsernátonnak, és ott élő rokonságának „felfedezését” a Székelyföld, később egész Erdély bejárása követte. Az erdélyi magyar művelődés századainak nagy személyiségeit, a szellemi és épített örökség emléktárát történelmi művek összefüggő együtteseként, sorozatként szemlélte. Így alkotta meg a Hatvan főember képes panteonját (1980) majd a főemberek ősi lakhelyeit, kastélyait, udvarházait, várait és templomait bemutató, ugyancsak 60 képes Jeles házakat (1984). Tervezte az erdélyi táj és az ember kapcsolatának megörökítését, de művét már nem tudta trilógiává formálni, mert a rézlemezek savas maratása aláásta egészségét. 1985 nyarán hunyt el szülővárosában” – írja Cseh Gusztávról  dr. Csapody Miklós.                                                             

A Cseh Gusztáv kiállítás szeptember 4-ig látogatható. A tárlat a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa program része.