Vincent Van Gogh rég elveszett festményét azonosították az amszterdami Van Gogh Múzeum szakértői: az alkotás, amely a holland mester 1928 óta felfedezett első teljes méretű vászna, éveket töltött egy norvégiai padlásszobában, mert azt hitték, hogy más festő munkája.

A fákat, bokrokat és a montmajouri apátság romjait ábrázoló Napnyugta Montmajournál című festményen jól láthatóak a Van Goghra (1853-1890) jellemző vastag ecsetvonások. A mű születésének pontos dátumát is sikerült meghatározni, mivel a festő említést tett a képről testvérének, Theónak írt levelében, amely szerint az alkotást egy nappal korábban, 1888. július 4-én festette.

A szakértők Van Gogh-levelei, a mű stílusa és a felhasznált anyagok alapján azonosították az alkotást, de visszakövették a mű történetét is. Axel Rüger múzeumigazgató "egyszer az életben előforduló élménynek" nevezte a felfedezést. A festmény jelenleg egy neve elhallgatását kérő magángyűjtő tulajdonában van, ám szeptember 24-étől a nagyközönség is láthatja a múzeumban.

Az intézmény nem árult el pontos részleteket a kép felfedezésének körülményeiről, de annyi kiderült, hogy az alkotás éveken át egy norvég férfi tulajdonában volt, aki, mivel úgy tudta, hogy nem eredeti Van Goghról van szó, a padlásszobába tárolta a képet. Rüger szerint a múzeum az 1990-es években úgy ítélte meg, hogy a kép nem eredeti, részben azért, mert az alkotáson nem szerepel aláírás.

Az új kutatási technológiák eredményei és a kétéves nyomozás azonban meggyőzte a szakembereket. A festmény 180-as sorszámmal szerepelt Theo van Gogh gyűjteményében, és ez a szám még ma is látható a kép hátoldalán. Az alkotást 1901-ben adták el. 

A mentális problémákkal küzdő Van Gogh saját maga okozta lőtt seb miatt halt meg 1890-ben. Életében mindössze egyetlen festményt adott el, habár munkáinak népszerűsége már akkor növekedésnek indult. A holland mester mintegy 140 alkotását őrző Van Gogh Múzeum több mint egymillió látogatót vonz évente, és Van Gogh festményei ma már a világ legértékesebb műalkotásai közé tartoznak. 

Rüger "ambiciózusnak" nevezte az újonnan felfedezett alkotást a vászon viszonylag nagy mérete - 93,3 centiméterszer 73,3 centiméter - miatt. Van Gogh két másik levélben is utalt a festményre azon a nyáron, amikor az alkotás született, ám ő maga több szempontból is kudarcnak tekintette a művet.

A képen látható helyszín beazonosítható: a franciaországi Arles melletti tájat örökíti meg, ahol Van Gogh annak idején élt. A kép hátterében bal oldalt láthatóak a montmajour apátsági romjai is. A kép vizsgálatában részt vevő Teio Meedendorp szerint a festmény "azon speciális kísérleti alkotások csoportjába tartozik, amelyeket Van Gogh akkoriban kevesebbre becsült".