Alig száz jelentkezőre számított Boros Tety karikaturista, amikor három héttel ezelőtt szétküldte a meghívókat az általa megálmodott karikatúra-kiállításra. Legnagyobb meglepetésére azonban 700 munka érkezett a világ szinte minden tájáról – mondta a kiállítás megnyitóján, a Kultúrpalotában a szervező-ötletgazda.

Gyülekeztek csütörtök este az érdeklődők a Kultúrpalota előcsarnokába, a szervezők a megnyitóra készülődtek, miközben a megyei tanács részéről jött a kérés: magyar nyelvű beszéd is legyen, mert különben a sajtó arról ír, hogy mindenhol csak románul beszélnek, holott ez kétnyelvű ünnep, a Kultúrpalota 100 éves fennállására szervezett sorozat része.

A karikatúrákról és a tárlatról Nagy Miklós Kund újságíró beszélt román és magyar nyelven.  Boros Tetyről, a kiállítás ötletgazdájáról azt mondta, „ha végigmegy Marosvásárhely utcáin, lépten-nyomon megszólítják, beszédbe elegyednek vele, hisz sajátos személyisége a városnak”. Marosvásárhelyen nagy hagyománya van a karikatúrának: Molnár Dénes grafikus tevékenységét már jóval korábban megelőzték a Bernády idejében készült humorrajzok.

Boros Tety arról beszélt, hogy a most látható humorfesztivál ötlete már 2000-ben megszületett, de csak most valósult meg. Három héttel ezelőtt, amikor elküldte a meghívókat, nem sejtette, hogy ekkora visszhangja lesz a felhívásának. A 700 munkából válogatta ki a zsűri a legjobbakat. Az első díjat, az Aranyaszakáll díját és a vele járó 500 eurót Szabadság című munkájával Adi Abou Hassan damaszkuszi alkotó nyerte: 

A második, Ezüstszakáll díjjal és 300 euróval kitüntetett művész Oao Bosco Jaco de Azevedo Brazíliából a Van Gogh és a horror virág című munkájával, a harmadik, Bronzszakáll nevű díjat és a 200 eurót a hollandiai Willem Rasing nyerte A múlt és a jelen című alkotásaival. Különdíjat kapott Ion Sfăriac marosvásárhelyi karikaturista, Molnár Dénes egykori tanítványa, illetve egy orosz iskola, amelynek tanulói 120 karikatúrát küldtek a versenyre.

A megnyitó érdekessége volt, hogy Sfăriac elhozott és megmutatott egy Molnár Dénes-önéletrajzot is, amit a grafikus még a ’80-as években írt kézzel egy lapra, és amelynek sarkába saját portréját is felrajzolta.