Számítástechnikai nyomdászkonferenciát tartott a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretében az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság marosvásárhelyi fiókszervezete. Az előadók jelenlegi és történelmi könyvkiadásról, nyomdatechnikákról beszéltek.

A szervezők nevében Csegzi Sándor, az EMT marosvásárhelyi elnöke köszöntötte a jelenlevőket, majd Káli Király István, a könyvvásár szervezője, a Romániai Magyar Könyvescéh elnöke tartott előadást arról, hogy mekkora a fogyasztók igénye a jó minőségű könyvek iránt. Ahogy mondta, a rendszerváltást követően az emberek vevők voltak mindenre, ami könyvnek látszott, Magyarországról mindent behoztak, minden „szemetet” és minden el is kelt. Aztán boldog-boldogtalan nekifogott könyvet kiadni, mert azt hitte, hogy a papírra nyomtatott betű, bekötve valamilyen formában, az már könyv.

A manapság egyre inkább elterjedő digitális technológiával kapcsolatosan arra figyelmeztetett az előadó, hogy a jó minőségű, igényesen megalkotott könyvnek szerkesztőre, korrektorra, műszaki szerkesztőre, lektorra van szüksége. A könyv csak abban az esetben „kerülhet vissza” a nyomdába, akkor egyszerűsödhet le a könyvkiadás vagy könyvnyomtatás folyamata, ha a nyomdának van olyan szakembere, aki tud korrektúrázni, szerkeszteni, műszakilag megszerkezteni, megtervezni és csak utána sokszorosítani. Egy könyv megszületése ugyanis nem csupán a sokszorosítását jelenti – figyelmeztetett Káli Király István. Ezért jött létre a Romániai Magyar Könyvescéh, hogy a sok behozott szemét miatt kialakult igénytelenség ellenében minőségi könyvet tegyen az olvasó asztalára, illetve megszervezze a marosvásárhelyi könyvvásárt. „ Felállítottunk egy mércét magunknak, abból kiindulva, hogy a fogyasztó mit követel tőlünk. Ebből az elgondolásból született ez a vásár” – fogalmazott a rendezvény szervezője, aki szerint könyv nélkül ugyanis az ember nem létezhet.

Természetesen nagyon átalakult a nyomdászat, de nem biztos, hogy a könyvszakmának pillanatnyilag a digitális nyomdatechnika a leglakalmasabb. Ezt az új technikát, a Mentor Kiadó vezetője szerint, kétszáz példányig érdemes használni, azon felül még mindig olcsóbb, előnyösebb és könnyebben kezelhetőbb az ofszet technológia. Ugyanakkor a digitális technika is nélkülözhetetlenné vált mára a könyvkaidásban, mert ahol nem cérnafűzésre, keménytáblákra, jellegzetes bekötésekre van szükség, ott előnyösebb az ofszettel szemben a digitális megoldás.

Oláh-Gál Róbert Bolyai-kutató, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára A Bolyaiak és a könyvek címmel tartott előadást, felidézve mindazt, amiért a két nagy matematikusra emlékezünk. „Ma a könyvekért emlékezünk a Bolyaiakról. A könyvek meghatározták az életüket, felemelték és el is keserítették őket a könyvek. Sokkolta őket, amikor az orosz matematikus, Lobacsovszkij könyve sokkal jobb minőségben jelent meg, mialatt ők egészen kezdetleges nyomdatechnikával dolgoztak, adták ki könyveiket itt Marosvásárhelyen” – ismertette a korabeli körülményeket a Bolyai-kutató.

A Bolyai-kéziratok digitalizálását Csegzi Magdolna ismertette. A több mint 12 ezer oldalnyi Bolyai-kéziratot az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókszervezete jóvoltából 2009-2012 között fényképezték le és rendszerezték, hogy ma már bárki számára elérhetőek és olvashatók legyenek. Az egész anyag, amely a Teleki Téka raktárában több ládát, mappát tölt meg, digitális formában mindössze 12 GB-ot foglal el egy kis adathordozón. A hasznosítás céljából a Teleki Téka számára adták át, ott elérhető bárki számára.

A nyomtatott könyvek múltjáról, a város első nyomdáiról, Marosvásárhely nyomdatörténeti sajátosságairól Spielmann Mihály tartott előadást, ismertetve a 18-19-ik századi körülményeket, a nyomdászmesterek és megrendelők kapcsolatát, a nyomdaipar korai helyzetét.

Áttérve a mába, mai nyomdatechikákról beszélt Ratkovics Péter Túlélési technikák a nyomdaiparban címmel. Előadásában az ipar életben tartását, gazdasági lehetőségeit ecstelte. A nyomdapiacon új technológiák jelentek meg, az árverseny, a gazdasági válság, a tartalékok felélése, a digitális technológia megjelenése jellemzi napjainkban ezt az ipart. Magyarországon 2009-2012 között 400 nyomda  szűnt meg. Ugyanakkor egyfajta stabilitás és növekedés is észlelhető egyes szegmensekben. A marketing jelentőségét azzal érzékeltette, hogy  Lobacsovszkijnak például sokkal jobb volt a marketingje, mint Bolyainak.  Iváncsics Péter A keménytáblás kötészet kis és közepes nyomdákban címmel ismertette a mai modern nyomdatechnikák lehetőségeit, megoldásait.