A nagyváradi nyomdászat történetébe nyerhettek bepillantást mindazok, akik pénteken délután a Holnap után fesztivál keretében meghallgatták Derzsi Ákosnak, az Europrint nyomda vezetőjének vetített képekkel illusztrált előadását a színház páholyelőcsarnokában.

Miután Derzsi Ákos átvette Czvikker Katalin főigazgatótól a fesztivál emlékplakettjét, a Sorbán Attila kérdéseire adott válaszok nyomán rajzolódott ki előttünk a nagyváradi nyomdászat története, mely 1565-ben Rafael Hoffhalter bécsi nyomdász Nagyváradra érkezésével kezdődött.

Ő például Méliusz Juhász Péter munkáját, a Jób könyvét nyomtatta ki, majd néhány év után Gyulafehérvárra ment, fia Rudolf tért vissza később Váradra, róla azonban 1585-től semmit nem tudni. Hatvan év kihagyás után Szenczi Kertész Ábrahám nevével találkozhatunk, aki 1660-ban hagyja abba a Váradi Biblia nyomtatását a török veszedelem miatt, a biblia nyomtatását később fejezi be. Szenczi után egyébként 80 magyar és 65 latin nyelvű nyomtatvány maradt fenn.

Újabb 77 év kihagyás következik, majd 1741-ban vásárol nyomdát a papnevelde, melyben 1745-től nyomtatnak. Itt többen is váltják egymást, Kállai Györgyöt Becskereki Mihály követi 1746-től 1755-ig, majd Wolf József nevével találkozhatunk, őt három év kihagyás után Heller János követi. Utána 1771 és 1786 között Bálent Ignác János üzemelteti a nyomdát, majd Eisenberger Ferenc, Guttman János Pál könyvkötő és Gottlieb Antal következik, ő 1804-ben végül ezer aranyért megveszi a nyomdát az egyháztól. Időközben Bihardiószegen Medgyesi Pál nyomdája is elkezdett működni, ő kért Váradra is nyomdaengedélyt, és bár kérelmeit az egyházi hatóságok elutasítják többek között arra hivatkozva, hogy "meg kell fékezni az írás dühét". 1806-ban mégis megkapja az engedélyt, ekkor működik először két nyomda Váradon, bár rövid ideig.

Tichy János 31 éven át viszi a nyomdát, kétszáz könyvet jelentet meg, őt Tichy Alajos követi 1839 és 1862 között 160 művel, ő használja egyébként az első gyorssajtót, majd Tichy Ákos következik,a Hügel-nyomda és 1856-tól a Sonnnefeld-nyomda működik, 1904-ben pedig az offszet feltalálása forradalmasította a nyomdaipart.