Manele-elemzés IV: Isten és az ellenségek


-A A+

Florim Salam úrról mostanáig nem esett szó, holott a manele-ipar egyik legizgalmasabb figurája. Ezt már a másik két művészneve is jól jelzi: a Florin Salam Amadeus Mozart és a Florin Fermecătoru (Elbűvölő Florin). Sosem tudni, hogy sír-e vagy nevet, és hogy panaszkodik-e vagy dicsekszik. Így voltunk ezzel a Citesc Biblia și plâng hallgatása alatt is.

Egy alacsony költségvetésű videoklipet tárunk a maszol.ro olvasói elé, amelyben sok az ismétlés, a vizuális szegénységet azonban némiképp kárpótolja, hogy a klip elején úszkáló Biblia borítólapján egy világtérkép látható – ez azért mégiscsak kuriózum, legalábbis szerény, az ortodoxiát érintő ismereteink szerint.

Miután Salam közli velünk, hogy a Biblia olvasása közben könnyezik, hiszen kevés rosszat és több jót akar magának, vált a zene és a hangulat. A jellegzetes manele ütemekre hirtelen bátorságot vesz, és dicsekedni kezd: aki tegnap ellenséges volt vele, ma szereti őt, és csak úgy könyörög az ajtaja előtt. Úgy vonzza ő az embereket, mondja, mintha méz volna („și se dau pe lângă mine parcă aș fi miere de albine”). Érdemes megfigyelni a látványvilágot is: az előtérben éneklő Salam mögötti képek finoman utalnak a szövegre, ld. az ajtón kopogatást vagy könyörgést.

http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=GqZRbUrdLqY

Hogy a nézőt még inkább zavarba hozza a klip, egy rövid szóló alatt nagy házakat és kéregetőket látunk, akik nem voltak olyan szerencsések, mint maga Salam. Ekkor derül ki, hogy ő az Isten kegyeltje, amikor megszületett, az Úr adott neki szerencsét, villával szórta neki a pénzt („o să-mi dea de sus mult noroc și bani cu furcă”), és küldött neki a román mitológiának megfelelő párkákat, hogy megfelelő irányba tereljék az életét („că-mi trimite o ursitoare să mă ursească de bine”).

A második strófában aztán a felnőtt Salamról esik szó. Megosztja velünk élete nagy tragédiáját: hogy sokan nyertek rajta, az ő pénze mások zsebében landolt, de minden megváltozott körülötte („roata vieţii s-a schimbat”). Megbocsátott, de nem felejtett, vallja meg a hallgatóságnak egy rövid teológiai csavarral: ha nem volna Isten, mondja, ő is úgy járna el velük, ahogy ők bántak el vele.

Mint látjuk, egy rendkívül összetett problémát feszeget a művész. Miközben újszülöttként ígéretet kapott a jó életre, sokáig mellőznie kellett, pedig keményen dolgozott („banii mei mergeau în buzunar la ei”, azaz lett volna neki, csak elvették tőle). Mára azonban jól van, köszöni szépen, hitének köszönhetően pedig nem árt azoknak, akik ártottak neki. Biztosak nem lehetünk benne, de talán ezért sír, amikor a Bibliát olvassa.








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X