Több mint két évtizedes álma válik valóra a marosvásárhelyi remeteszegi római katolikus közösségnek, amely a családi házból kialakított kápolnából hamarosan átköltözhet a Szent Család tiszteletére épített templomba. A csíkszeredai Esztány Győző (Makovecz Imre tanítványa) tervei alapján épített templomot október 13-án, szombaton délelőtt 11 órakor szentelik fel az Egyesülés negyedben. Az építési munkálatokat 2005-ben kezdték el, jelenleg az utolsó simításokat végzik.

A Marosvásárhely legkisebb plébániájához tartozó hívek jelenleg egy, a Kerektó utca 2. szám alatt található családi házból kialakított, Remete Szent Antal tiszteletére szentelt kápolnában vesznek részt szentmisén. A plébániához 550 katolikus hívő tartozik, de ez a plébánia látja el a mezőségi szórvány számos településén élő híveket is.

A közösség plébániai jellegéhez az állami jóváhagyást már 1990-ben megadták, de önálló plébánost csak 1995-ben kapott a közösség Ferencz István személyében. Tíz éve Szénégető István a közösség plébánosa, akinek nevéhez a templomépítés is köthető.

„Ma, amikor minden szédületes sebességgel változik, átalakul, megszűnik, aztán gyorsan más létesítmények, célok, elvek, stratégiák és trendek kelnek életre, a templom a változatlanság és állandóság szimbóluma. Az örök Istenre, örök hazára mutat. Biztos pont, ahol benső béke árad belénk, ha megnyitjuk létünket, önmagunk legmélyével, lényegében Istenre és egymásra találhatunk" – magyarázza a templom fontosságát a lelkipásztor.

Hangsúlyozza: a templom nagyszerű fórum arra is, hogy egy közösség egymásra találjon, megtanuljon összefogni és egymás segítségére sietni. „Ez a legnemesebb cél, a közösséggé épülés, mely minden emberi boldogság origója, forrása" – mondja.

A remeteszegiek kilenc hétig tartó imával készülnek a templomszentelésre, amelyet megpróbálnak nemcsak a közösség, hanem az egész város ünnepévé tenni. A fizikai felkészülés mellett a lelki, szellemi ráhangolódás fontosságára is figyelnek. „A felszentelés azt jelenti, hogy valamit kiragadunk a profán használatból, és egy hivatalos szertatás keretében „visszaadjuk" Istennek. A szentelés által Isten tulajdonába helyezzük ezt az életteret, pontosabban belátjuk, elfogadjuk, hisszük, hogy Ő lakik közöttünk" – mondta Szénégető István.