A gyergyószárhegyi Lázár-kastély a közjó része, továbbra is a kultúrát kell szolgálnia – közölte lapunkkal Lipthay Antal báró, a létesítmény többségi tulajdonosa. Szerinte a szárhegyiek munkája nélkül, a létesítmény ma már nem is létezne. 

„Akik a 60-es évekre emlékeznek, az akkori fiatalok, és a náluk idősebbek, mind tudják, hogy a szárhegyi Lázár kastély, a romokból, lepusztult állapotból tért vissza az életbe. Ennek a megtörtént csodának Zöld Lajossal az élen a szárhegyi lakosok a létrehozói. Ők a XX. század igazi hősei. Megköszönöm nekik, hogy a kastélyt nagyon nehéz időkben megmentették” – közölte lapunkkal Lipthay Antal. A gyergyószárhegyi Lázár-kastély három tulajdonosának egyike szerint a létesítmény megmaradása annak köszönhető, hogy a helyiek a sajátjuknak tekintették.

„Ma már nem katonai vagy biztonsági célokat lát el, de az identitás megőrzése szempontjából azonos fontosságú kulturális értékeket. A szárhegyi lakosok a művészetet pártolva, saját hagyományaikat szem előtt tartva, az elszigeteltség ellen nemzetközi fórumot tudtak kialakítani. Kreativitással, szeretettel alkotva, a művészet szépségével létrehoztak egy valódi értéket. A szárhegyi Lázár kastély, felébredve mély és hosszú álmából, ettől kezdve mutatja a múlt erejét, üzen a jövő nemzedékeknek milyen fontos az identitásunk, a történelmünk, hivatásunk a magyarság szolgálatában” – fogalmazott Lipthay Antal báró.

Különleges jogi helyzetben a kastély

A báró szerint szárhegyi Lázár kastély a szárhegyiek munkája nélkül ma már nem lenne. „A használati jog a közé. A kastély, onnan kezdve, hogy másodszor életre kelt, jogosan az életadóé. Ebben az esetben, a tulajdon, nem más, mint egy referencia, amely a múltból szolgálja a jelent. Az életadó pedig, a jelen és a jövő. Mindkettőnek kedvező szimbiózist kellene alakítani a magyarság érdekében” – fejtette ki Lipthay Antal. Ennek érdekében az őt megillető tulajdonrészt már 2013. szeptember 8. óta ingyenesen Hargita Megye Kulturális és Művészeti Központja számára használatba bocsájtotta, és 2014. január 11-én felajánlotta a megyének a tartós használati jog átadását, annak érdekében, hogy az alkotóközpont a jövőben is tudjon ott tevékenykedni.

A restitúciós törvény feszültségei

A restitúciós törvény alapján a tulajdoni viszonyok rendeződtek ugyan, de a hiányosságok miatt feszültségeket is okozott: a törvény nem kérte például az öröklés szerinti tulajdonos lemondását, vagy lemondásának igazolását az igényét bejelentő leszármazottól és csak azt vették figyelembe, hogy aki nem igényelte vissza tulajdonát a határidőig, az lemondott arról.

„A román állam természetesen nem tudhatta, hogy kinek, ki a testvére, de a kérelmező tudta, és azt is, hogy a testvérét a fele rész megilletné. Nem kellett volna elfogadni valaki örökösödési jogának bemutatását anélkül, hogy a további lehetséges örökösökről nyilatkozott volna. Sok esetben olyan történelmi családokról volt szó, akik évszázadok óta vezették származásukat, a genealógiai adatok ismertek voltak. A természetes jogban az öröklési jog fő és formáló pillére a tulajdonnak” – világított rá a többségi tulajdonos.

Egyeztetések a többi tulajdonossal

Borboly Csaba megyeitanács-elnök és Lipthay Antal báró március 20-án személyes találkozón is megerősítették együttműködési szándékukat  annak érdekében, hogy az értékes képzőművészeti alkotások továbbra is a közönség elé kerülhessenek, és az évtizedekig a kastélyban helyet kapott kulturális központ továbbra is rendeltetésének megfelelően működjön.

„Addig is, amíg a többi tulajdonossal – Vormair István és Berczely Clara Maria Isabel, Berczely Gabriel Hector, Berczely Esteban Domingo Bartolome, Berczely Antonio Jose – is sikerül megegyezni abban, hogy a kastélyt a köz javára kell használni, a kulturális tevékenység folytatódik az ingatlan falain kívül – közölte Borboly Csaba elnök egy sajtónyilatkozatban.