A változékony időjárás ellenére idén is több mint 60 ezren látogattak ki a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, amelynek szombatja minden idők leglátogatottabb napja lett - közölte a rendezvényt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE).

Harmincöt országból 65 külföldi szerző, csaknem félezer magyar író, tudós és művész vett részt a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál programjain, amelyeken számos jelentős évfordulóról is megemlékeztek, köztük az európai uniós magyar csatlakozás tízéves jubileumáról, valamint a berlini fal leomlását eredményező magyar határnyitás 25. évfordulójáról.

Az idén Törökország volt a díszvendég: 150 négyzetméter alapterületű, reprezentatív standon mutatkozott be a török kultúra, a történelmi és a modern Törökországot több mint 1500 kötetből álló válogatás jelenítette meg. Tizenkét török szerző látogatott Budapestre, a programot több tárlat is színesítette.

A finn Sofi Oksanen személyében másodszor vehette át írónő a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése és Budapest főváros 20 éve alapította kitüntetését, a Budapest Nagydíjat.

 A szervezők szerint az idei rendezvényt a "nőírók" látványos sikere jellemezte, Sofi Oksanen mellett Anne Applebaum és Szegedy-Maszák Marianne vonzott sok száz érdeklődőt pódiumbeszélgetéseire, dedikáló asztalaik előtt hosszú sorok kígyóztak.

 A szakmai programok közül aktualitása okán is kiemelkedett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület konferenciája, felvilágosító kampánya a digitális korszak szerzői jogi kihívásairól" - összegzett az MKKE.

A Kossuth Kiadó lett az év kiadója

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál záró napján, vasárnap adták át a könyvfesztivál díjait. Kossuth Kiadó Zrt.-t választották az év kiadójának a könyvszakma szereplői titkos szavazással, az év könyvkereskedője a fővárosban a Libri Allee Könyváruház, vidéken pedig holtversenyben a Libri Debrecen Fórum Könyváruház és az esztergomi Babits Mihály könyvesbolt lett.

Mint a díjkiosztón elhangzott, az év kiadóját megválasztó titkos szavazáson a Kossuth Kiadó mögött a második helyen a Magvető Kiadó, a harmadikon pedig a Libri Könyvkiadó Kft., valamint az Európa Könyvkiadó végzett.

Az év fővárosi könyvesboltja a Libri Allee Könyváruház lett, a második az Írók boltja, a harmadik az Örkény István Könyvesbolt lett.

Az év vidéki könyvesboltja azonos szavazatszámmal a Libri Debrecen Fórum Könyváruház és az esztergomi Babits Mihály Könyvesbolt lett. A második helyen a soproni Cédrus Könyvesbolt, a harmadik helyen a Líra-csoport Szeged Fókusz Könyváruháza végzett.

Az év hangoskönyv hangja díjat Rost Andrea kapta a Kossuth Kiadónál megjelent, Operamesék című hangoskönyvért.

Az eseményen adták át a Budai Díjakat is. Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója felidézte, hogy a Budai Díjakat 1994 óta osztják ki a könyvszakmai rendezvényen, először a XI. kerületi önkormányzat, majd miután a fesztivál a Millenárisra költözött, a II. kerület adományozza az elismerést.

A Budai Díjakat minden évben az oktatást leghatékonyabban szolgáló könyvek kaphatják meg, a díjazottról a kerület pedagógusai döntenek, ezúttal a II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium tanárai - fogalmazott az igazgató. Az idén is kisplasztikával járó Budai Díjat a Napvilág Kiadó Kérdések és válaszok sorozata, valamint a Titis Kiadó egy hangoskönyve, Gárdonyi Gézától A láthatatlan ember kapta.

A díjakról döntő háromtagú testület képviseletében Szabó Papp Edit pedagógus elmondta: azokat a kiadványokat díjazták, amelyek a lehető legbővebb felhasználási lehetőségeket kínálják. A Kérdések és válaszok elnevezésű sorozat kapcsán kiemelte, hogy a Napvilág sorozata "ingoványos területekről" szól, az eddig megjelent négy kötet olyan témákat dolgoz fel kérdés-felelet formájában, mint az első világháború, a Kádár-kor, az Európai Unió vagy a cigányság.