Magyar állami kitüntetéseket osztott ki Áder János köztársasági elnök nevében Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja péntek este a Bethlen Kata Diakóniai Központban. A díjakat hagyományosan azoknak adományozzák, akik évtizedek óta művelik, ápolják, új színekkel töltik meg az erdélyi magyar kultúra kincstárát.

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét vette át Bagaméri Béla nyugalmazott gépészmérnök, barlangkutató, a Szelek barlangjának felfedezője. Az idén 90 éves Bagaméri Béla 1947 és 1956 között a Bihar hegység, a királyerdő, Jád-völgy, Dregán völgyének sziklás részeit, barlangjait kutatta. A Szelek barlangját 1957 április 7-én fedezte fel, itt több évtizeden át feltárói munkát végzett. Ő alapította meg Románia első barlangkutató egyesületét 1966-ban, 1997-től pedig a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tiszteletbeli tagja.

A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta a magyar köztársasági elnök nevében Magdó János a kolozsvári Unitárius Kollégium alapító-igazgatójának, Bencze Ágnesnek, aki 26 éven át szolgált vidéki iskolákban, mielőtt 199O-ben a Brassai Líceum, majd az újjáalakult Unitárius Kollégium tanári testületének élére került.

Dudás Gyula festőművész a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta a nagybányai festőiskola hagyományainak hű ápolásáért. Dudás Gyula 1958-tól 1990-es nyugdíjazásáig a Nagybányai Képzőművészeti Líceum tanára volt, 2000-ben az ő irányításával alakult meg a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága. Nem sokkal később az Európai Unió interkulturális párbeszéd programjához kapcsolódva művészeti együttműködést alakított ki a Kecskeméti Képzőművészek Közösségével, ezt a kapcsolatot a mai napig ápolják.

A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét vehette át Hantz Ádám András vegyész, aki a szerves foszforvegyületek tanulmányozásával és foszfortartalmú növényvédő szerek előállításával foglalkozik. Angol, német és orosz nyelven közölt szakmai írásait mai napi referenciaként használják a vegyészetben.

A közismert festőművészt és művészettörténészt, Jakobovits Miklóst a Magyar Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki az anyaország, szerteágazó tevékenységéért: volt díszlettervező a nagyváradi színház magyar társulatánál, dolgozott a Körösvidéki Múzeumban, tanított művészettörténetet az Ady Endre Sajtókollégiumban, művészeti tárgyú írásokat közölt számos romániai magyar kulturális folyóiratban, majd önálló kötetekben. Mindeközben folyamatosan festett, rendszeresen jelentkezett hazai és külföldi kiállításokon képeivel. A Barabás Miklós Céh elnöki tisztségét is betöltő művész az egyik kezdeményezője az erdélyi magyar képzőművészeti gyűjteménynek, amelynek székhelye a jelenlegi tervek szerint Sepsiszentgyörgyön lesz.

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta Kolozsi Tibor szobrászművész, akit – ha addig nem – a Mátyás-szoborcsoport restaurálása óta valószínűleg minden kolozsvári magyar ismer. Ő vezette ugyanis a Fadrusz-mű restaurálási munkálatait az elmúlt években, miután korábban az aradi Szabadság-szobor restaurálásán és a gyulafehérvári római katolikus székesegyház szobrainak felújításán dolgozott. Saját szobrainak megalkotásakor a sumer kultúrkör, a Biblia vagy a magyar őstörténet motívumait használja.

A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Ágnes a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át a főkonzultól. Nagy Ágnes a vállalkozók számára is hasznos makrogazdasági ismeretek átadásáért, valamint a kereskedelmi és ipari fejlődéshez való hozzájárulásáért korábban már a román államtól is kapott kitüntetést.

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki több évtizedes stílusteremtő művészetéért Nagy Enikő festő- és zománcművészt. Az erdélyi képzőművészet kimagasló képviselője újítóként lépett fel a zománcművészetben: elsőként alkalmazta a különleges műgondot és hozzáértést igénylő rekeszzománc technikát. 1973 óta folyamatosan részt vesz tárlatokon, a Barabás Miklós Céh egyik alapító tagja.

Orza Călin koreográfus, rendező Magyar Ezüst Érdemkeresztet kapott a Kárpát-medencében élő kisebbségek hagyományainak hű ápolásáért. Orza Călin 1994 óta szervezi a Kalotaszeg és a Mezőség néptánc- és népzenei gyűjtőmunkáját. Magyarországi táncegyüttesek meghívott táncoktatója, koreográfusa a Nyírség Táncegyüttesnek, a Forrás Táncegyüttesnek, a budapesti Vadrózsák Együttesnek. 1990-től 2000-ig a Háromszék Állami Népi Együttes hivatásos táncosa és koreográfusa volt, 2010-től független táncoktató, koreográfus, rendező.

Magyar Arany Érdemkereszttel jutalmazták Soó Zöld Margitot, a Napsugár gyermekirodalmi folyóirat egykori grafikai szerkesztőjét, aki gazdag életpályája során számos kiadványt – ifjúsági regényt, meséskönyvet, verseskötetet, tankönyvet – illusztrált. "Én beszívom a világot, amit látok, de nem úgy adom vissza, ahogy láttam, hanem ahogy éreztem" – nyilatkozta a festő- és grafikusművész egy interjúban.

Szász János pápai káplán, kanonok, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség gazdasági igazgatója a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta. Hosszú szolgálata során, többek közt, a Gyulafehérvári Egyházmegyei Caritas igazgatója, majd alelnöke és végül tiszteletbeli elnöke lett.

Székely Géza grafikusművésznek a Magyar Arany Érdemkeresztet adományozta a köztársasági elnök, Magdó János főkonzul közvetítésével. Székely Géza hozta létre - az Apáczai Líceumban - Közép-Erdély egyetlen, magyar tannyelvű, 5-8 osztályos képzőművészeti tagozatát. Alapító tagja az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületének, 2000 májusában az ő kezdeményezésére alakult meg az Apáczai Líceum galériája. Számos írása jelent meg, több könyv és gyermeklap illusztrátora.{loadposition otp}