Újraindította a romániai kulturális minisztérium azt a folyamatot, amelynek végén az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szellemi kulturális örökség listájára kerülhet a csíksomlyói búcsú - közölte csütörtöki számában a Krónika napilap, amelyet az MTI idéz.

Hegedüs Csilla művelődési államtitkár a lapnak elmondta, hogy kénytelenek voltak újraindítani a procedúrát, mert abban az időszakban, amíg nem Kelemen Hunor töltötte be a kulturális miniszteri tisztséget, a tárca elmulasztotta elküldeni az UNESCO által kért adatpótlást, és az erre megszabott határidő lejárt.

A maszol.ro kiadója és a TransilvanArt Kft. együttműködése révén hatalmas felbontású, 6,4 Gigapixeles fénykép készült az idei csíksomlyói búcsúról. A panorámafotón felismerheti magát szinte mindenki, aki június 7-én ott volt a somlyói nyeregben. A fényképen végigbarangolhatunk a Hármashalom-oltárt körülvevő tömegben. Ha felismerjük magunkat, adott a facebookos „taggelési” lehetőség, így megoszthatjuk az egyedi élményt az ismerőseinkkel is, illetve az ismerőseink is könnyen megtalálnak a felvételen. Sőt „kivágható” a rólunk készült kép, amit szintén kiposztolhatunk a közösségi oldalra.

 „Mint minden esetben, amikor a szövetség nincs kormányon, a magyarság érdekeit nem képviseli senki, sőt még ellene is tesznek" - jelentette ki Hegedüs Csilla. Hozzátette: amint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ismét kulturális miniszter lett, azonnal hozzáláttak a munkának, és két hónapon belül elküldik a bizottság kérdései alapján kiegészített dossziét az UNESCO-nak.

A román kulturális tárca 2012 márciusában terjesztette fel az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára a csíksomlyói búcsút. Egy hónappal később azonban megbukott a jobboldali Ungureanu-kormány, és azt követően „jegelték” a csíksomlyói búcsú ügyét.

Csíksomlyó több évszázadon át lokális jelentőségű búcsújáróhely volt. Vonzáskörzete kezdetben csak a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki. A 20. században azonban ez a kör kiszélesedett, 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, sőt az európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált.

„Nagy jelentősége van a csíksomlyói zarándoklatnak, mert ilyenkor a világ minden részéből érkező magyarok - felekezettől függetlenül - megerősödnek keresztény hitükben és magyarságukban is. A kettő annyira összefonódik, hogy ha hivatalosan nem is, de a magyarság nemzeti Szűzanya-kegyhelye Csíksomlyó" - vélekedett a dokumentáció részét képező kisfilmben megszólaló Jakubinyi György, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke.