Öt nap múlva érkezik A Fejedelem Gyergyószentmiklósra


-A A+

Teljes gőzzel készülődnek Gyergyószentmiklóson a július 12-én, szombaton nyolc órától műsorra kerülő A Fejedelem című musicalre. Plakátok állnak a hirdetőkön Székelyföld-szerte, egész Erdély olvashatja az újságokban, digitális sajtóban és hallhatja a rendezvény beharangozóját a rádiókban. A több mint 60 színészből álló egri csapat lázasan próbál, a gyergyószentmiklósi Orbán Balázs tér pedig centiméter pontosságig fel van mérve, hogy szombaton tökéletes legyen a produkció.

Az egri Gárdonyi Géza Színház társulata és az Agria Játékok Közhasznú Nonprofit Kft. közös produkcióját most mutatják be elsőnek Erdélyben. Moravetz Levente - Balásy Szabolcs – Horváth Krisztián történelmi musicalje Rákóczi Ferenc életét kíséri végig a szabadságharc alatti időben. Az erdélyi ősbemutatóra Gyergyószentmiklóson az Orbán Balázs téren kerül sor július 12-én, szombaton este nyolc órától.

A besztercei születésű Moravetz Levente szakmai munkásságát évek óta a történelmi témák zenés feldolgozása határozza meg. 2001-ben így került sor az Egri csillagok bemutatójára az egri várban, 2009-ben Szigetváron a Zrínyi 1566 musical előadására, 2011-ben pedig a Rákóczi-szabadságharc háromszázadik évfordulójára elkészült A Fejedelem címűt darab. Ez utóbbi külön érdekessége, hogy mind a szövegkönyv, mind a zene kifejezetten az egri művészek számára készül, de találunk a szereplők között sztár vendégeket is, akik szívesen vállaltak közösséget egri kollégáikkal. A szereposztásban kiemelkedő Kelemen Csaba, Csengeri Attila, Dévényi Ildikó, Herczeg Flóra, Fésűs Nelly, Tunyogi Péter neve. Moravetz Levente - Balásy Szabolcs – Horváth Krisztián szerzőhármas egyébként nem ismeretlen a közönség előtt. Nevükkel és a Zrínyi 1566 című rock musicaljükkel már találkozhatott a színházat és a műfajt kedvelő közönség, de ők írták Mark Twain nagysikerű könyvéből, A koldus és királyfi című musicalt, valamint a Moravetz – Horváth páros jegyzi a magyar operett megújítására szánt Attila kincsei című operettet.

Lehetőség és kötelesség a művészetben

„Úgy érzem, hogy a veretes történelmi drámák ideje lejárt. A fiatalokat nem kötik le a hosszú dialógok. Nem véletlen, hogy ha körbenézünk, a magyar színházi előadások között alig találkozunk ilyen produkciókkal. Így viszont az ifjúság nem találkozik a színházban saját történelmével. Gondolom, nem kell részleteznem, hogy ennek milyen következményei lehetnek. Fiatal honfitársaink lassan jobban ismerik az Amerikai Egyesült Államok elnökeinek névsorát, mint az Árpád-házi királyokét. Napóleonnak, amikor megkérdezte, hogy mit kezdjen a magyarokkal, azt a választ adták, hogy a magyarok nagyon büszkék a múltjukra. Abba kapaszkodnak, ha bármi baj van. Vedd el a magyaroktól a múltjukat, s örökre leigázod őket. Nos, remélem sikerül ezen az elkeserítő helyzeten változtatni ezekkel a musicalekkel. Nekem ennyi a lehetőségem, de ezzel kötelességem élni”, fogalmaz a szerző.

Így történt, hogy bár az anyagi lehetőségek nagyon szűköseknek és bizonytalannak mutatkoztak, hiszen nagyon nehéz a majdnem százszereplős játék pénzügyi hátterét előteremteni, mégis elkezdődtek a szabadtéri próbák, órákon át tűző napon szőtték látványossá a történelem szálait a színészek, táncosok, mindaddig, míg hajnali négykor elhangzott a „– köszönöm mindenkinek!” – próba végét jelző mondat és akkor holtfáradtan zuhantak földre. Reggelig zajló, késhegyre menő viták zaklatták az éjszakákat a szerző és a zeneszerzők között egy-egy zenei megoldás védelmében. „Mindezt azért, mert meg akartunk emlékezni egy olyan magyar emberről, akinek törekvéseit a mai napig zászlóira tűzték, tűzik azok, akik szebbet és jobbat akartak ennek az országnak.” – nyilatkozta Moravetz, aki rendezőkent gyakorlatilag belezuhant az operettek világába, napjainkban pedig ennek a rock musical a megfelelője. Úgy értékelte, a nagy magyar történelmi események, az Egri csillagok, a Zrínyi és a II. Rákóczi Ferencről szóló Fejedelem megérdemlik a figyelmet, minden produkciós és anyagi nehézség ellenére. A rock musical zenéje erősen folkos, a kurucnótákra és hangszerekre épít. Az előadás a szabadságharc látleletét alkotja meg, mely bár elbukott, azért a legnagyobb magyar sikertörténet.

Moravetz Levente Besztercén született 1957-ben. A Budapesti Színművészeti Főiskolán 1980-ban diplomázott és a Radnóti Színházban játszott 1986-ig, majd a Pécsi Nemzetiben folytatta 1999-ig. Több darabot írt, rendezett, koreografált, itthon és a határon túl, évekig főrendezője volt a Kassai Színháznak. A nemzeti trilógiaként is felfogható musicaleknek, az Egri csillagok, a Zrínyi 1566 és A Fejedelem a rendezője.

A Fejedelem cselekménye

Az 1640-es években egy Morvaországból vallásáért kiüldözött protestáns lelkész csodálatos égi jelenéseket kezdett látni. Látomásait 1657-ben ki is adta s azokban megjövendölte az Ausztria-ház bukását s dicsőséget jövendölt a Rákóczi-háznak. Drabicius Miklós jóskönyve nagy népszerűségre tett szert. A második kiadást a híres Comenius Ámos rendezte sajtó alá, s egy példányt az amsterdami kiadó XIV. Lajosnak is megküldött. Drabicius életével fizette meg vakmerő látomásait, az eperjesi vértörvényszék előbb kezét, majd fejét vágatta le. Ez az előjátéka A fejedelem, című musicalnek, mely Rákóczi Ferenc életét kíséri végig a szabadságharc alatti időben, amellyel méltánytalanul keveset foglalkozik a magyar színházirodalom. Bemutatja a nagyhatalmak kegyetlen és kérlelhetetlen taktikázását, amelyek egy nemzet sorsával játszottak, hideg fejjel, kíméletlenül, saját érdekük szerint.

A Gyergyói Nyári Kulturális Fesztivál keretén belül A Fejedelem musical azonban nem az egyetlen attrakció. Július 10. és 13. között ugyanis még sok programra sor kerül: a rendezvény négy napját végigkíséri az Unplugged Feszt, melyen tizenöt akusztikus zenekar lép fel, továbbá kiállítások, gyermekprogramok, kézműves vásár, kuruc nap, borkóstoló és sok más érdekfeszítő rendezvény.

 








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X