Ritkán látható színes nyomatokat és grafikákat állított ki a budapesti Szépművészeti Múzeum Henri de Toulouse-Lautrec születésének 150. Évfordulóján – írja a kultúrpart.hu.

A portál felidézi, hogy a világ egyik legjelentősebb Lautrec anyagát, 240 művet a budapesti Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményében őrzik. A látogatók ebből a kollekcióból láthatnak most 170 alkotást. A papírra készült műveket védeni kell a fénytől, ezért ritkán mutatják be a nagyközönség előtt. Utoljára ebből a több mint 200 litográfiából, ami az egyik legnagyobb ilyen jellegű gyűjtemény a világon, pont 50 éve, a művész 100. születésnapján rendeztek kiállítást.

Lautrec Pierre Bonnard tanácsára ismerkedett meg a litográfiával, és 1891-ben készítette első plakátját, ami az egyik leghíresebb műve lett. A Moulin Rouge táncosnője, La Goulue és a kánkán azonnal rabul ejtette.

A Montmartre éjszakai életébe a sanzonénekes és költő, Aristide Bruant vezette be a húsz éves Lautrec-et, aki innentől kezdve szinte csak éjszaka élt. Szoros barátságot kötött több művésszel, akik ragaszkodtak hozzá, hogy műsoraikat Lautrec plakátja hirdesse. Ma nagyon jó marketingfogásnak neveznénk, hogy a sztárokat nem szépnek, hanem karakteresnek ábrázolta.

„Ezt sokan pozitív értelemben felismerték és szerették, mondjuk Jane Avril, de például Yvette Guilbert csúnyának látta magát a plakátokon, és nem is nagyon kedvelte, hogy Lautrec ennyire elcsúfítja őt. De valójában Lautrec nem szépített vagy csúnyított, hanem egyszerűen a reklámra törekedett, hogy egy megjegyezhető motívum legyen a plakáton" – mesélte a kiállításon látható művek hátteréről a kurátor, Bodor Kata.

Lautrec korában a francia sanzon sztárja, Yvette Guilbert, vagy a francia színház ünnepelt művészei, Gabrielle Réjane és Sarah Bernhardt többször felléptek Magyarországon. Lautrec őket is karikírozta rajzaiban.

Toulouse-Lautrec 15 évesen megállt a növésben. Testi fogyatékosságát sokan azzal magyarázzák, hogy szülei elsőfokú unokatestvérek voltak. Előnytelen külseje miatt az énekesek, színésznők és az örömlányok nem a férfit látták benne, hanem a kedves és szórakoztató barátot, akit közel engedtek magukhoz, így Lautrec az éjszakai Párizs kulisszatitkait dokumentálhatta képeivel.

„Lautrec rájött arra, hogy vannak olyan zárt helyek, ahova ügyfélként jutnak be a férfiak, nők pedig egyáltalán nem, őt viszont barátként beengedték. Képein megmutatta, hogy milyen egy prostituált, amikor a mindennapjait éli, amikor ugyanolyan nő, mint bárki más. Reggel fölkel, kócos, álmos, készülődik, beszélget a barátnőivel, unottan vagy éppen mosolyogva várja az ügyfelét" – mutatja be a mindennapi helyzeteket Lautrec alkotásain Bodor Kata, kurátor.

Lautrec nemcsak jó barát, hanem szórakoztató arisztokrata is volt, aki szerette vendégül látni a társaságot. A kor kedvelt itala volt az idegrendszert súlyosan károsító abszint, de a művész koktéljairól is híres volt:

„Ez akkoriban egy furcsaság volt, Párizsban egyáltalán nem volt szokás koktélokat inni, többféle alkoholt összekeverni, Lautrec azonban ezt is művészetnek tekintette, a különböző ízek harmóniáját keresve. Állítólag frenetikus mulatságokat tudott kerekíteni néhány alkohol segítségével" – idézi Bodor Katát a kultúrpart.hu.

A Szépművészeti Múzeum hatalmas Toulouse-Lautrec gyűjteménye mind az 1914 előtti vásárlásoknak köszönhető. A több évtizedet felölelő anyagon látszik, hogy a művész már pályája elején rátalált egyedi stílusára.

A kiállítás augusztus 24-éig tekinthető meg a budapesti Szépművészeti Múzeumban.

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=RwWTiq5NEoU