Magas állami kitüntetést kap Kertész Imre augusztus 20-án. Hogy milyen kitüntetésről lehet szó, arra csak kizárásos alapon következtethetünk – írja az Origo. Az író 1997-ben megkapta a Kossuth-díjat, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, ezek után már csak a Magyar Szent István Rend következhet, amelyet 2011-es újraalapítása után eddig Lámfalussy Sándor és Egerszegi Krisztina kapott meg.

A Heti válasz legújabb száma közli Schmidt Mária Kertész munkásságát méltató írását, a kitüntetésre a cikk alatti zárójeles megjegyzésben utalnak. „A 85 éves Kertész Imre szabad ember. Az maradt mindkét emberellenes totális diktatúra alatt, mindkettő ellenére, ellenében. És az ma is. Az Isten áldja meg" – írta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója fent említett cikkében.

A Nobel-díjas írót szellemi rokonához, Camus-höz hasonlítja, aki élete végén szintén a szellemi száműzetést és elszigeteltséget választotta. Ennek okát Schmidt Mária nem a hazai antiszemitizmus terjedésében látja, hanem éppen a zsidó és liberális szerzők hozzáállásában, akik szerinte negligálják Kertész holokauszttal kapcsolatos gondolatait.

„Kertész a kommunista diktatúra időszakában mindvégig kívülálló maradt, és így a rendszert alulról és kívülről vizsgálta, ugyanúgy, ahogy alulról és kívülről, és egyben üldözöttként élte meg a náci diktatúrát, mely sárga csillaggal jelölte meg, kiközösítette, Auschwitzba, majd Buchenwaldba deportálta.

Írói életművét arra tette fel, hogy megértse és megértesse a két emberellenes diktatúra tapasztalataiból levonható tanulságokat. Ez szembement a »politikailag korrekteknek« a diktatúrák összehasonlíthatóságára vonatkozó tilalmával” – írta többek között Schmidt Mária, hozzátéve, hogy Kertész Imrének „esélye sem lehetett arra, hogy a ballibek által uralt kánonba, a sztárolt írók, értelmiségiek körébe felvételt nyerhessen.”