A novemberben megrendezésre kerülő SPOT fesztivál előfutárának is tekinthető az a két nyilvános főpróba, amelyet az elmúlt hétvégén tartott a frissen megalakult nagykárolyi színtársulat. A Károlyi kastély tiszteletet parancsoló, homályos előcsarnoka, majd a belváros zajos, fényes köztere két tökéletes ellenpólusként szolgáltatott helyszínt ugyanannak az előadásnak. A terek és nézők különbözősége ellenére a Kurt Murray ausztrál rendező és asszisztense, Iulia Benze által megálmodott produkció mind a két alkalommal annak belátására kényszerített: néhány kedves szóért és falat ételért cserébe képesek vagyunk mi mindannyian részt venni egy gyilkosságban – ha mégoly szimbolikusan is.

Korábban már írtunk arról, hogy Nagykárolyban, ahol már évek óta a novemberi SPOT fesztivál előadásai és néhány szatmárnémeti vendégjáték jelentik a színházi felhozatalt, most társulat alakult, akik már el is kezdték próbálni első produkciójukat, Kurt Murray ausztrál rendező vezetésével. Nagyon kíváncsivá tett mindaz, amit láttam-hallottam a partiumi városban készülő projektről, ezért a hétvégét Nagykárolyban töltöttem, hogy saját szememmel lássam, milyen eredmény származhat a Londonban élő alkotópáros nálunk még alig ismert, nyugaton azonban már nagy csodálatot kivívó tanítási technikájából.

„Motelben kell megszállnod, én sem lakom otthon, a lakásomat egy hónapra átadtam a társulatnak” – mondta egyszerűen Sarvadi Paul, a SPOT fesztivál főszervezője és a SPOT társulat alapítója, amikor lekászálódtam a buszról. A szóban forgó kégli egyébként jóval több egyszerű negyedik emeleti tömbházlakásnál: itt működik a Macondo lakásszínház, persze szintén Sarvadi Paul projektje.

Ez a felütés első perctől megérttette velem azt a lelkesedést, szeretetet és megszállottságot, amiben a Manole mester – Az emberi galéria című előadás az elmúlt négy hét alatt megszületett. A SPOT társulat egyébként nem állandó csapatot jelent, hanem egy keretet, amelynek lényege, hogy olyan fiatal színészek hoznak létre közösen színházi produkciókat, akik már legalább egyszer megfordultak a SPOT fesztiválon. A Manole mester – Az emberi galéria román nyelvű, de jövőre magyar előadást szeretne összehozni a társulatvezető.  

Kurt Murray Angliában kezdett el behatóbban utcaszínházzal foglalkozni, partnerével, a nagykárolyi születésű, de szintén Londonban élő Iulia Benzével sajátos technikát dolgoztak ki mind a színészek felkészítésében, mind pedig abban, hogyan kell az utca népét bevonni a játékba, megragadni a figyelmét, nézővé, sőt aktív résztvevővé alakítani. Nem egyszerű feladat dolguk után siető, gondterhelt vagy csak fásult járókelőket rávenni, hogy megálljanak, figyelni kezdjenek, végignézzék az előadást, és a végén még pénzt is dobjanak a kalapba – de van rá módszer, és Nagykárolyban megmutatták, hogy sikerül. Paul ismerte Kurték módszerét, és a tavalyi Spot fesztiválon felvetette, hogy jó lenne Európának ebben a kis szögletében is megismertetni néhány fiatal színésszel ezt a technikát. Ő lepődött meg a legjobban, amikor a (különben nagyon sokat foglalkoztatott, állandóan utazó) alkotópáros igent mondott a felkérésre. Ez tavaly volt. Néhány fiatal színészből, hallgatóból és egy leendő hallgatóból megalakult a SPOT társulat, és mire augusztusban megérkezett, Kurt már azt is tudta, mit visz színre: egy felénk mindenki által ismert, hátborzongatóan kegyetlen történetet.  Manole mester drámája az emberi szobrok (értsd: életek, döntések, bűnök és bűnhődések) élő galériája.

A Kurt és Iulia által vezetett workshop/próbafolyamat kemény fizikai és szellemi edzések sorozatára épült, amiben van többek közt jóga, keleti harcművészetek és rengeteg koncentrációs gyakorlat. Az állóképességre szükség is van, mégpedig szó szerint, mert a „galéria” szobrai ők maguk: a színészek, akik az előadás kezdetén 15-20 percet is állnak mozdulatlanul.

A tárlatvezető szerepét alakító Iulia Benze első perctől résztvevővé avanzsál minket, nézőket. Rávesz, hogy bevalljuk egy bűnünket, s ha nem valljuk be, akkor is kibújik a szög a zsákból. Bájosan rád bizonyítja a hét főbűn valamelyikét akkor is, ha meg se szólalsz. Vagy éppen azért. Ha már beismerő vallomást tettél a többi néző nagy gyönyörűségére, pénzérmét kapsz, a pénz pedig életre kelti a szobrok valamelyikét.

A történetet, Kőműves Kelemen vagy Manole mester történetét mindenki ismeri. Utáljuk Manole/Kelement vagy megvetjük? Vagy csodálva borzadunk el alkotói megszállottságán, ami szadistává és egyúttal mazochistává is teszi? Akárhogy viszonyulunk is hozzá általában, ott, a nagykárolyi kastélyban, majd másnap, a belvárosban kialakított utcai színtéren mindannyian részt vettünk a gyilkosságban. Iulia kedves nógatása és egy tál felkínált csokoládés keksz elég volt, hogy a nézők felvegyenek egy-egy téglát a földről, odavigyék Manoléhoz és segítsenek élve befalazni a feleségét. Egy falásnyi édességért adtuk fel mindazt, amit eddig gondoltunk Kelemen/Manole tettéről.

A Manole mester – Az emberi galéria hivatalos bemutatója a SPOT fesztiválon lesz, 2014. novemberében, Nagykárolyban.