A november 10-16 között Kolozsváron zajló Meleg Filmek Fesztiválját hétfőn nyitotta meg a főszervező, Lucian Dunăreanu és a kolozsvári Francia Kulturális Intézet igazgatója, Benoit Bavouset. A homoszexualitás kérdéskörével foglalkozó filmeket felmutató szemlét kis költségvetésből szervezik meg évről évre, és egyetlen állami intézmény sem támogatja.

Léteztek a rendszerváltás előtt egyáltalán melegek? Hol találkoztak, hogy éltek? A kolozsvári Melody kávéházról a diktatúra alatt is sokan rebesgették, hogy a melegek járnak oda. A kilencvenes évek elejéig Romániában bűncselekménynek számított, ha köztéren mutattad meg, homoszexuális vagy. De sokszor még ennyi sem kellett ahhoz, hogy börtönbe kerülj. Az is éppen elég volt, ha a szomszéd gyanította.

Romániában egyelőre nem készült még olyan dokumentumfilm, mely ezekkel az évekkel foglalkozik, Magyarországon ellenben már igen. Takács Mária Eltitkolt évek című dokumentumfilmjében tizenegy, 45 és 70 év közötti magyar nő beszél arról, milyenek voltak az „eltitkolt évek”. A film személyes történeteket mutat be „a rendszerváltáson innen és túl: az 56-os forradalomtól kezdve a megalkuvó 60-as 70-es éveken keresztül, a 80-as évek alternatív kultúráján át a rendszerváltás által lehetővé tett meleg és leszbikus mozgalom megszerveződéséig”. Az alkotás azért mérföldkő, mert mítoszt rombol: „Sokan azt gondolják, hogy leszbikusok, melegek a rendszerváltás előtt nem léteztek, s az, hogy megjelentek, sőt láthatóvá váltak, valamiféle nyugatról jött divathullám része”.

Takács Mária filmjét csütörtökön Kolozsváron is láthatjuk a rendező jelenlétében a 10. Meleg Filmek Fesztiválján.

https://www.youtube.com/watch?v=Vj8FaAOL-hk

A november 10-16 között zajló fesztivált hétfőn nyitotta meg a főszervező, Lucian Dunăreanu és a kolozsvári Francia Kulturális Intézet igazgatója, Benoit Bavouset. A főszervező arról beszélt, mitől más a Meleg Filmek Fesztiválja a többi filmfesztiválhoz képest. Kis költségvetésből szervezik meg évről évre, és egyetlen állami intézmény sem támogatja. A nagykövetségeknek köszönhető, hogy egyáltalán létezik. A fesztivált önkéntesek szervezik. A harmadik ok, amiért más: mert „nagyszerű emberekkel és emberekért van”.

A Francia Kulturális Intézet igazgatója rövid beszédében azt emelte ki, hogy szerinte a románok nagyon gyorsan tanulnak és a másság specialistái, éppen ezért a melegség elfogadása gyorsan be fog következni Romániában.

A beszédek után a Francia Kulturális Intézet jóvoltából egy César-díjas (legjobb dokumentumfilm 2013-ban) és Cannes-ra jelölt francia filmet nézhetett meg a közönség. Az intézet nem hiába döntött a Les Invisibles című dokumentumfilm mellett: azokról az évekről szól, amikor Franciaországban mentális betegségnek tartották a homoszexualitást és büntetőjogilag sújtották a melegeket. Ez több mint negyven-ötven éve történt Franciaországban, ma már az azonos nemű párok házasodhatnak. (Idehaza a minap beszélgettem az egyik iskolapszichológussal Kolozsvár egyik magyar líceumában, aki a perverzió szót társította a homoszexualitáshoz.) A Nemzetközi Pszichiátriai Társaság a homoszexualitást 1974 óta nem tekinti pszichiátriai betegségnek, s a homoszexualitás a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában sem szerepel.

https://www.youtube.com/watch?v=pP7dJYIgXzk

A 10. Meleg Filmek Fesztiválja idén több helyszínen zajlik. A versenyfilmeket is magába foglaló vetítések a Győzelem moziban, a Laperne kávézóban és a Delirio klubban zajlanak. Idén a filmes felhozatal igen változatos, kedden este nyolctól például a sokszoros fesztiváldíjas francia filmet, a Tomboy-t láthatjuk, amit mindenkinek csak ajánlani tudok.

https://www.youtube.com/watch?v=JvfdCI4MArQ

A fesztivál alatt lesznek műhelymunkák, kerekasztal-beszélgetések, partik, a program itt böngészhető. A filmvetítések és a beszélgetések ingyenesek.