A férfi-nő kapcsolatról (is) szól Szinetár Miklós rendező A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operaelőadása, amelyre a Bánffy Miklós Napokon (november 18-20.) kerül sor a Kolozsvári Magyar Operában. A huszadik század elején Bartók Béla művének ősbemutatójához gróf Bánffy Miklós (1918-ban) látványtervet készített, a kolozsvári előadáson ennek rekonstrukcióját láthatjuk. A monumentális díszletbe viszont pár újítás is belekerül, és a tartalom is el fog térni a megszokottól, ígérte mai kolozsvári sajtótájékoztatóján a Kossuth-díjas, film-, színház- és operarendező, Szinetár Miklós.

„Nagyon sokféle előadás született erről a darabról. Játszották már űrhajósruhában, szmokingban, kínjukban a rendezők mindenfélét kitaláltak. Kolozsváron olyan előadás lesz, amilyen az eredeti volt, de csak részben. Megmaradnak az eredeti előadás külsőségei, de ehhez modern tartalmat társítunk. Abban a korban, amikor a darab ősbemutatójára sor került, talán nem volt meg az igény, hogy ne csak a zenei örömre, hanem a jelentésre is hangsúlyt fektessenek. A játék, amivel ma színre viszik a Kékszakállút a világ különböző részein, ezer éves. Nagy gesztusok, nemes veret, olyan, mint egy olasz opera száz évvel ezelőtt. Nálunk fordítva lesz. Hagyományos lesz a díszlet, a jelenet, de ezen belül igyekszünk úgy eljátszani a darabot, hogy a színpadon mindenki értsen minden egyes mondatot, amit elmond, és lehetőleg a néző is. Nem szép és általános éneklések lesznek, hanem megpróbáljuk a dolog tartalmát is eljátszani", magyarázta a rendező.

A bohém és az úrinő találkozása

Szinetár Miklós az előadás három rétegére hívta fel a figyelmet. Az első réteg maga az őstörténet, amely egy „derék krimi". A második az őstörténetben kibontakozó férfi-nő kapcsolat, amely a huszadik század elején az emancipációval új értelmet nyert.

„Megpróbálom eljátszani azt, amivel nem sokat szoktak törődni: hogy a férfi és nő kapcsolata egy állandóan változó erőhelyzet, hol a Kékszakállú, hol Judit van fölényben. A kettejük küzdelme az egyenlő partnerek küzdelme. De hozzátartozik, hogy a századeleji férfi-nő kapcsolat egy megemelt viszony, szóval nem a televíziós szappanoperák férfi-nő kapcsolata. Arról szól, hogy az operaház hajdani zseniális igazgatójának, Gustav Mahler feleségének, Alma Mahlernek nagyon zajos kalandjai voltak a fél világ festőivel, íróival, ezt Mahler hol bírta, hol nem. Benne van egy kicsit a századeleji értelmiségnek az a kettősége, amit a férfi-nő kapcsolatról gondolt, vagyis a nők és a férfiak egyszerre vallották a szabadságot és az elnyomást. Valahogy úgy, ahogy egy filmben láttam, pontosabban annak egy jelenetében. Egy szüfrazsett-tüntetésen az egyik autóból egy hatalmas, százhúsz kilós, két méter magas nő azt kiabálta, hogy szabadságot a nőknek. Mellet ült az icipici termetű férje, aki szintén megszólalt bátortalanul: Szabadságot mindenkinek! Mire a nő egy nagyot ütött férje fejére. Ha az előadás után a néző elgondolkozik a férfinő-kapcsolaton, annak minden mélységén, akkor jó az előadás", fejtegette a rendező.

Az előadás harmadik rétege a huszadik századi bohém művész (Kékszakállú) és az úrinő (Judit) találkozását domborítja ki.

Látványterv, Bánffy víziója alapján

A kékszakállú herceg vára nem csak a tartalom miatt lesz ígéretes. Az előadáshoz Szebeni Zsuzsa, a Bánffy Miklós Emlékév egyik ötletgazdája és koordinátora tervezi a jelmezeket Bánffy rajzai alapján, a díszletet pedig Lőrincz Gyula álmodta színpadra. Szebeni Zsuzsa a sajtótájékoztatón elmondta, rendhagyó vállalkozásba kezdtek, amely Lőrincz Gyula szerint egyáltalán nem volt egyszerű feladat. A monumentális díszletet például „miniatűr képekről" kellett újraalkotni, az 1919-ből származó jegyzetek alapján viszont nem volt lehetetlen. Száz évvel ezelőtt szerencsére Bánffy Miklós, a budapesti Operaház főigazgatója, aki haladó szellemiségű vezetőként megreformálta a magyar operajátszást, gondoskodott arról, hogy pontos jegyzetek legyenek az ősbemutatóról.

Az eredeti díszletbe Szinetár Miklós viszont újításokat lop. Színpadra kerül egy íróasztal, (hiszen a rendező szerint a Kékszakállú nem csak herceg, hanem költő, író, értelmiségi), és egy dívány, mert „bizonyos értelemben a testi szerelem nélkül ez a darab nem működik". Az előadás alatt vetítés is lesz, hogy mit láthatunk majd, azt a rendező nem árulta el.

Bánffy Miklós Napok filmvetítéssel

A Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Szép Gyula a sajtótájékoztatón kiemelte, az előadást követő nap, azaz november 19-én a színház stúdiótermében levetítik Szinetár Miklós A nagyúr - Gróf Bánffy Miklós című filmjét, amit kerekasztal-beszélgetés követ, majd 20-án ünnepi gálaműsorra kerül sor a budapesti Magyar Állami Operaház és a Kolozsvári Magyar Opera közös előadásában. Vezényel: Selmeczi György és Kulcsár Szabolcs. A gála részletes műsora itt olvasható.