Vízkereszt napján, ami Hám János születésének évfordulója is, egészalakos szobrot avattak a több mint kétszáz éves szatmári római katolikus püspökség egyik legnagyobb alakjának emlékére. A főtéri székesegyház előtt, ahol korábban a püspök mellszobra állt, több ezres tömeg volt tanúja az eseménynek, s nagy ovációval üdvözölte a pillanatot, amikor a fehér lepel lekerült a szatmári származású, de egy idő óta Nyíregyházán élő művész, Zagyva László alkotásáról.

A szobor az egyházi vezetőt ülve ábrázolja, oly módon, hogy a hívők, a járókelők bármikor a lábaihoz telepedhessenek, megpihenjenek – mintegy jelezve, hogy Hám János az egyszerű embereké volt, a hit eszközével elsősorban az ő életüket igyekezett szebbé és könnyebbé tenni. Elég, ha csak arra utalunk, hogy nemcsak számos templomot és iskolát, megannyi szociális intézményt, köztük árvaházat és kórházat hozott létre. Érdemes megjegyezni, hogy az ő idejében Szatmárnak már kétszer annyi kórházi ágya volt, mint az egész Székelyföldnek.

Nem véletlen, hogy kortársai és az utókor az „építő püspök” jelzővel illeti. A valamikor hozzá tartopzó megyékben (Szatmár mellett Máramaros, Bereg, Ugocsa megyékben) ma is az álló legimpozánsabb és legmaradandóbb régi épületek az ő nevét dicsérik. Szatmárnémeti városképét jobbára napjainkban is azok az épületek határozzák meg, amelyeket az ő idejében emeltek vagy bővítettek, mint a kéttornyú katolikus székesegyház, amelyet a művészettörténészek Erdély egyik legszebb és legimpozánsabb klasszicista épületeként tartanak számon, vagy a Zárda és a Püspöki Palota hatalmas épülettömbje, a Konviktus, amely ma a város legnagyobb magyar iskolájának, az egymagában közel ezer diákot számláló Kölcsey Főgimnáziumnak ad otthont.

Az ismert tanár, helytörténész és közíró, Bura László apró részleteiben is kutatta Hám János példaadó életét és munkásságát, s az erről készült könyvben külön fejezetben szól a püspök puritánságáról, önsanyargatásig jutó szigorú életviteléről, benne arról, hogy soha nem volt elégedett önmagával, a rábízott közösségért végzett munkával, ezért, hogy el ne puhuljon, egy kemény deszkatákolmányon aludt, s ruhája alatt rendszerint szúrós, láncszerű vezeklőövet hordott. Mostani utódja, Schönberger Jenő püspök erre vonatkozólag egy részletet is idézett Hám János naplójából: „Mindjárt kormányzásom kezdetén fogadást tettem, hogy a legegyszerűbb, a legtakarékosabb életet fogom élni, amit állásom tisztsége csak megenged”. Arról is tájékoztatást kaptunk, hogy az évszázada elkezdett, de a háborúk megszakította boldoggá-avatásának folyamatát újraindították, s jó esély van rá, hogy Róma mielőbb elfogadja és hitelesíti az ezzel kapcsolatos dokumentumokat és megtörténhet Hám János boldoggá avatása, amit már nagyon várnak a hívek.

A szoboravatáson a helybeli vallási és önkormányzati vezetők mellett részt vettek a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és a magyar kormány képviselői is. Pataki Csaba szenátor, az RMDSZ megyei elnöke  és Kereskényi Gábor parlamenti képviselő külön is üdvözölte a sokadalmat, méltatta Hám János és mai utódja, Schönberger Jenő püspök áldásos tevékenységét.