Románia Európa civilizációs bölcsője?
Profi szervezés, tökéletlen többcsillagos vendéglátás és az élő népművészet alulreprezentáltsága jellemzi azt a népművészeti témában rögtönzött szemináriumot, amelyet Kolozsváron tartanak a napokban.
Míg a modern szervezési kultúra nagy léptekkel suhant el a szemináriumra összegyűlt mintegy negyven személy mellett, a vendéglátás minőségi értelmezése meglehetősen szubjektívnek bizonyult, a szakmai háttér pedig megmaradt az elméleti és leltári adatok számbavételénél, ezáltal a népművészet továbbra is magára hagyatva várakozott a szállodai előcsarnokban, rögtönzött kiállítás formájában.
Erdélyben aktívabb a hagyományőrzés
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó Országos Vidékfejlesztési Hálózat (RNDR) uniós projektje 30 rögtönzött szemináriumot foglal magába országszerte, e mellett 24 Leader-találkozót és 15 munkacsoportot, különböző témákban. A Kolozsváron debütáló szemináriumsorozat címe A román nép kulturális öröksége és etnokulturális identitása.
Bár a népművészeti értékek megőrzése és népszerűsítése a célja a RNDR-nek és az általa szervezett szakmai tanácskozásoknak, a szeminárium helyszíne nem egy néphagyományt képviselő intézmény vagy helyiség volt, hanem egy négycsillagos szálloda félreeső konferenciaterme. A szeminárium szünetében felszolgált ebéd sem az erdélyi vagy romániai konyhát képviselte, hanem különböző európai nemzetektől kölcsönzött gasztronómiai különlegességek várták a vendégeket önkiszolgáló formájában. Az előételek jól lehűtve, a főtt ételeknek szánt ételbár pedig meredten, kihűlve fogadta a megéhezett társaságot, megkérdőjelezve a vendéglátás négycsillagos minősítését.
A szeminárium keretében a népművészet elméleti szakemberei, egykori, jelenlegi és jövőbeni politikusok, önkormányzati képviselők és alig néhány hagyományőrző személy: népművészek és egy őstermelő gyűlt össze hét erdélyi megyéből, többségük Máramarosból.
Bevezetőként a szervezők részéről Viviana Vasile elmondta, azért kezdték Kolozsváron a szemináriumsorozatot, mivel a város és környéke aktívabb ezen a területen, mint az ország más régiói. A vidékfejlesztési hálózatok létrehozását az Unió valamennyi tagállama számára kötelezővé tette, így került Romániába is egy ilyen hálózat, amelybe – mint Vasile elmondta – bárki beiratkozhat, akinek valamilyen köze van vidéki közösségekhez: legyen az magánszemély, állami intézmény, civil szervezet, önkormányzat vagy egyházi intézmény. A hálózat célja tömöríteni a vidék fejlődésével kapcsolatos szereplőket valamint eseményeket, illetve népszerűsíteni az egyes országok vidéki értékeit.
Törvénybe kell iktatni a hagyományőrzést
Európa civilizációs bölcsőjének nevezte a román népművészetet a szebeni Corneliu Bucur professzor, egykori szenátor, a néprajz, a filozófia és kulturális hagyatékok tudója. Kijelentését számos, a világirodalomból és civilizációtörténetből származó idézettel és utalással támasztotta alá, Andrei Pleșutól Démokritoszig, majd Constantin Noica hagyatékán át és a román nyelv etimológiájának boncolgatásán keresztül egy olyan közönség előtt, ahol, mint Máramaros megye prefektusa, Anton Rohian felszólalásában elmondta, mindenki parasztházban született.
Érdekes, ugyanakkor szomorú tényre hívta fel a figyelmet a Máramaros megyei prefektus, mikor elmesélte, hogy a régió falvaiból számos, kulturális hagyatéknak minősülő paratszház már valahol Nyugat-Európában díszeleg. A több évszázados építményeket 5-10 ezer euróért szedik szét helybéli mesteremberek, hogy aztán valahol Tirolban vagy még nyugatabbra építsék újra azokat, hagyományos máramarosi stílusban. Hangsúlyozta, nem elég a szakmai egyeztetés, a gondok felsorolása, hanem törvénybe kell iktatni a népművészeti értékek védelmét, a hagyományőrző tájépítési és építkezési politikát pedig kötelezővé kéne tenni valamennyi romániai településen.
A számos szakmai, elméleti bemutató mellett eredettörténetre vonatkozó feltevések, de kritikák is megfogalmazódtak. Legélesebben éppen a túlzott elméletiséget, a témában szervezett események hatékonysághiányát kritizálták a résztvevők, hiszen, mint mondták: 25 éve szerveznek a mostanihoz hasonló összejöveteleket, ahol a népművészetet nem is népművészek képviselik, hanem elméleti szakemberek. A különböző uniós projekteknek köszönhetően, bár elterjedt szokássá váltak a falunapok, pontos hagyományőrző kritériumok hiányában ezek a fesztiválok egyáltalán nem támogatják a helyi értékeket, helyi közösségeket, hanem, akárcsak a szimpóziumok, állami tisztségviselők költekezési csatornájává váltak.
Népművészeti Világnap
„A népművészet eredeti formában való megőrzése érdekében szükség van a népművészet világnapjára is, ilyen még nincs. Az erre vonatkozó kezdeményezést az Erdélyi Kézmíves Céh vállalta elsőként magára nemzetközi szinten” – tudtuk meg az egyesület elnökétől, Molnár Attilától, aki a szeminárium szünetében azt is elmondta, hasznos újdonság fogalmazódott meg a mostani kolozsvári találkozón, mikor a szakemberek egy országos szintű tanács létrehozását latolgatták.
Molnár szerint egy ilyen méretű szervezet tudná a leghatékonyabban képviselni a népművészet és az azt éltető népművészek, kézművesek érdekeit, ugyanis egy országos tanácsban egyaránt képviselik magukat a szakmai egyesületek, önkormányzatok, intézmények és a kormányban részt vevő döntéshozók.
A szeminárium első, elméleti részét a délután folyamán csoportos munka követte két témában: az immateriális kulturális hagyaték feltérképezésével foglalkozott az egyik csoport Augustin Goia, az Erdélyi Néprajzi Múzeum kutatójának irányításával, míg a másik Corneliu Bucur professzor vezetésében az itt élő közösségek etnokulturális identitását próbálta körülrajzolni.
Pénteken, a szeminárium zárónapján Tötszegi Tekla, az Erdélyi Néprajzi Múzeum néprajzkutatója a hagyományos kézműves termékek eredetiségét igazoló elemekről tart előadást, Tiberiu Groza, a Kolozsvári Kézművesek Egyesületének elnöke a ma is élő népművészeti foglalkozásokról beszél, egy lehetséges közös értékesítési piacról Cristian Micu (Erdélyi Néprajzi Múzeum) értekezik, Molnár Attila az Erdélyi Kézmíves Céh részéről pedig az erdélyi népművészet online népszerűsítésére kínál megoldásokat.
- 33792 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 33794 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 33794 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 33795 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 33796 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 33797 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni