Húshagyó kedd, hamvazószerda, torkos csütörtök
Elérkeztünk a farsang farkához, sőt annak is a legutolsó napjához. Idén február 10-ére esik hamvazószerda, ami a katolikus közösségekben már a húsvétot megelőző nagyböjt első napja. Korunkban már nem csak vallási alapon szokás néhány hétig húsmentesen étkezni: sokan esküsznek a tavaszi tisztítókúra egészségünkre nézve áldásos hatására.
Érzékeny búcsú: „Hús, ég veled!”
Az igazi farsangi karneválok ideje az ünnepkört záró napokra esik: farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyó keddre. A „húshagyó” elnevezés az olasz eredetű karnevál szó tükörfordítása. A szót általában népi etimológiás úton-módon a latin carnem levare, „húst elhagyni” kifejezésből származtatják. A farsangoló nép tréfás olvasata ebből született: Carne, vale! – „Hús, ég veled!” A karnevál szó mögött azonban egy egész szócsokor rejtezik, s ad lehetőséget nem is oly bolondos etimologizálásra – írja Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában.
A régi népi megfigyelések szerint ha húshagyó kedd csapadékos, akkor bő lesz a kukoricatermés abban az évben. Az enyhe február nem jót jelent, ha viszont február hideg, fagyos, az bőséges búzatermést hoz.
Nagyböjt a katolikusoknál
Hamvazószerdán idén február 10-én veszi kezdetét a negyvennapos böjt, melynek során a keresztények Jézus Krisztus föltámadásának ünnepére, a húsvétra készülnek. Ferenc pápa ezt az időszakot a megújulás és a kegyelem idejének nevezte, amikor „Szükségünk van arra, hogy újra meghalljuk a próféták kiáltását, akik felemelik hangjukat és felráznak minket”. Hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a katolikus hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg, vagy kis kereszt alakú hamujellel jelöli meg a pap, miközben hagyományosan a következőket mondja: Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel! A hamu jelképezi az elmúlást.
A babona szerint a hamvaszószerdai hamu egész évre megvéd a fejfájástól. Egyes vidékeken szokás volt, hogy a templomból hazatérő családtagok összedörzsölték homlokukat azokéval, akik otthon maradtak, hogy átadják a hamut, és így őket is megvédjék a fejfájástól.
Mivel a vasárnapokat a katolikus egyház sem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki.
A Bibliában és az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. (Jézus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta figyelmeztetésére negyvennapos böjtöt hirdettek Ninivében.)
A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely jelképezi a liturgiában a bűnbánatot. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az „alleluja”, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése; a templomot ez időszakban nem díszíti virág.
Tavaszi tisztítókúra: a nagyböjt világi alternatívája
Mint megannyi vallási előírásnak, a böjtnek is gyakorlatias, egészségmegőrző haszna (is) van. A téli hideg napok alatt elfogyasztott zsíros, füstölt húsok, a karácsonyi, újévi és farsangi mulatozások idején lecsúszott alkholmennyiség bizony a legedzettebb gyomrot is próbára teszik. Ráadásul ahogy lassan kibújunk a vastag pulóverekből, hirtelen zavarni kezd az ünnepek alatt felszedett néhány plusz kiló. Így aztán nem csoda, hogy se szeri, se száma a tisztítókúra-recepteknek. Van, aki a háromhetes léböjt-kúrára esküszik, van, aki erre az időszakra minden állati fehérjét kiiktat, és olyan is, aki színek szerint csoportosítja az elfogyasztandó zöldségeket. Akármelyik tisztítókúrát is választjuk, figyeljünk testünk jelzésire, és ha észrevehetően gyengülünk vagy rossz a közérzetünk, azt jelenti, hogy más módszert kell keresni a diétázásra.
Kövércsütörtök, torkos csütörtök, zabálócsütörtök
Mivel farsangfarka mulatozással, eszem-iszommal, rengeteg finom falat készítésével jár együtt (amelyekhez hamvazószerdán már nem szabad nyúlni), a maradék húsételek elfogyasztására adott lehetőséget a kövércsütörtök vagy torkos csütörtök. Ez a hamvazószerdát követi, tehát idén február 11-ére esik és manapság már jó üzleti és reklámlehetőség a vendéglátoknak. Ilyenkor ugyanis az éttermek kedvező áron kínálják fogásaikat vendégeiknek. A jeles napot nálunk is megtartják Falánk csütörtök néven.
- 34950 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34953 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34953 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34954 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34955 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34956 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni