Ligeti Ernőre és Karácsony Benőre emlékeztek hétvégén a 19. Marosvásárhelyi Napok egyik kiemelkedő rendezvényén. A Helikonisták a fasizmus karmaiban című Helikon – Kemény János Alapítvány rendezvényén Spielmann-Sebestyén Mihály történész, író, levéltáros beszélt a két író életútjának utolsó szakaszáról.

Az előadásra a zsinagógában került sor. A rendezvény hangulatához a Tiberius vonósnégyes két tagja is hozzájárult: Lokodi Károly hegedűn, Zágoni Előd csellón Bach-műveket szólaltatott meg. Szabó Dániel Ligeti Ernő szövegét olvasta fel, amelyben a szerző a Helikonra, a Marosvécsen szervezett találkozókra emlékezett, Kilyén Ilka pedig Karácsony Benő Jánoska című írását tolmácsolta.

A történész nemcsak az izraelita vallású magyar írókról, a Helikon írói csoportosulás volt tagjairól beszélt, akikkel végül a fasizmus végzett, hanem a korszakról is átfogó képet nyújtott.

Előadását a történész a marosvásárhelyi zsinagóga rövid történetével indította. Bemutatta azt a kort, amikor fejlődés jellemezte az országot. Később a trianoni döntés viszont mindenhol éreztette hatását, visszahanyatlott a fejlődés, olyan törvényeket hozott az új hatalom, amelyek például akadályozták az erdélyi zsidókat abban, hogy anyanyelvükön, vagyis magyarul tanulhassanak.

A román állam mindent megtett azért, hogy a magyar közösségről, a magyar kultúráról leválassza a magyar kultúrájú, magyarul gondolkodó, magyar érzelmű zsidókat – ismertette a történész. Az 1940-es változás, bár sokat vártak tőle, nem hozott javulást, a Magyarországon korábban meghozott első és második zsidótörvény egy-kettőre Erdélyben is érvénybe lépett.

1942-44 között százezrek pusztultak el a munkaszolgálatban, a gettókban, lágerekben és haláltáborokban származásuk miatt. Valamennyien magyarok voltak, akik zsidó vallásúnak vallották magukat, vagy valamelyik felmenőjük volt zsidó – hangzott el.

Csak néhány ismertebb név: Radnóti Miklós, Rejtő Jenő, Szerb Antal, Salamon Ernő, Brassai Viktor, Richter Gedeon, Bálint György publicista, Bíró József művészettörténész, Révész Béla költő, Komor Marcell, a Kultúrpalota egyik tervezője, Sárközy György, Szenes Hanna, Szomory Emil, Pásztor Bertalan, Karinthy Frigyesné, Ligeti Ernő, Karácsony Benő.

E két utóbbi személyiségről, a Helikoni társaság két tagjáról, két magyar íróról beszélt Spielmann-Sebestyén Mihály a történelem szemszögéből. Kitért az életükre, arra, hogy a két világháború közötti Romániában miként élték a kisebbségi sorsba jutott magyar értelmiség életét, hogyan küzdöttek magyarságukért és a magyar közösség megtartásáért.

Az 1940. szeptemberében beállt változás számukra sem hozott jobbat sorstársaiknál: Ligeti lapját betiltotta a magyar hatalom, Karácsony Benő ügyvédként még praktizálhatott egy darabig, ám őt sem kerülte el a zsidókat érintő törvénykezés. Mindketten tragikusan végezték, családjaikat is megsemmisítette a nyilas hatalom.