Díszdoktori címet vett át az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem képviselőitől pénteken Budapesten.

A doctor honoris causa címmel az egyetem Kertész Imrének az élet erkölcsi értékeinek népszerűsítéséhez hozzájáruló munkássága előtt tiszteleg - mondta el Tatiana Dănescu, a felsőoktatási intézmény rektorhelyettese a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában megrendezett eseményen, amelyen megjelentek a román, az osztrák és a svéd budapesti nagykövetségek képviselői is.

Hozzátette: a titulust olyan rangos személyek érdemlik ki, akik tevékenységüket az emberiség szolgálatába állították, elkötelezettséget, önzetlenséget és személyes áldozatot tanúsítva.

A díszdoktori laudációban az egyetem bölcsészkarának dékánja, Iulian Boldea Kertész Imrét a világirodalom és kultúra kiemelkedő alkotójának, korunk lelkiismeretének nevezte, külön megemlékezve a Sorstalanság és A kudarc című regényeiről.

Ferencz Győző, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, a díj érzése szerint nem csupán Kertész Imre kivételes irodalmi teljesítményének szól, hanem felfedezhető mögötte a barátság, a jóakarat, az európai egység gondolata, valamint a múltunk és jelenük kritikus vizsgálatának igénye is. "Nehéz túlbecsülni ennek a díszdoktori címnek a fontosságát" - vélte.

"Én itt csak magamat és a barátaimat képviselem, jól esik a szeretet" - fogalmazott a Nobel-díjas író, hozzátéve, hogy "önmagában nem nagy ügy", hogy kitüntetést kapott. Ugyanakkor kemény szavakkal hangsúlyozta a kelet-európai nemzetek együttműködésének fontosságát is egy olyan világban, amikor "gyilkolják, lelövöldözik, tűzbe és olajba zúdítják az embereket".

A Petru Maior Egyetem díszdoktori címére az 1929-ben született és 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Kertész Imrét az intézmény doktori iskolája és irodalmi tanszéke terjesztette fel, amely indoklásában az irodalmárt olyan nagyszabású személyiségnek nevezte, akinek írói stílusára a "realista megjegyzések, keserű irónia, politikai támpontok, történelmi és filozófiai elemek" jellemzőek.

Kertész Imre kifogásolta, hogy egyetlen magyar kulturális vagy állami intézmény képviselete sem jelent meg a román egyetem által rendezett ünnepségen, pedig - mint fogalmazott - Franciaország és Németország második világháború utáni közeledése követendő példát jelenthetne a régió számára is. "Nem értem ezt a kelet-európai csökönyösséget" - jegyezte meg.