Utolsó napjához érkezett a Jazz in the Park a kolozsvári Sétatéren. A város „elitfesztiváljaként” emlegetett rendezvénysorozat vasárnap este olyan együtteseket mutat be a közönségnek, mint a Tango With Lions és a N.O.H.A.

Már annyi spontán jellemzést hallottam a Jazz in the Parkról – „Kolozsvár elitfesztiválja”, „a mai hippik fesztiválja”, „rétegfesztivál” – és vitathatatlanul mindegyikben van igazság, egészében a Sétatéren zajló rendezvény mégis sokkal több mindezeknél.

Hogy a színpad(ok)ra álló zenekarok közül hány százalék játszik valódi dzsesszt, azon is lehet vitatkozni. Számomra azonban nem ez a lényeg. Nem is vagyok biztos benne, hogy egy szigorúan dzsessz-zenére épülő koncertsorozat képes lenne-e akkora tömeget megmozgatni, mint a Jazz in the Park így, a minőségi zenék jótékony kavalkádjával.

Ma, vagyis vasárnap még javában tart a buli, úgyhogy ha kedves olvasó Kolozsváron tartózkodik, javaslom, hogy e cikk elolvasása után ne is húzza tovább az időt, hanem kapjon egy pokrócot a hóna alá és irány a belvárosi zöldövezet! Nem bánja meg, ígérem.

A Sétatér fái között függőágyak százai hintáznak, a fűben, pokrócon vagy babzsákon kisgyermekek játszanak vagy alusznak békésen. Ez a kép fogad már harmadik napja délelőttől estig, a koncertek kezdéséig. Biciklik pihennek gazdáik mellett, akik nem kapkodják el a fesztiválozást: van, aki már délelőtt kifeszíti függőágyát, és estig csak hintázik benne, egy sört vagy üdítőt kortyolgatva. Fiatal, kezdő zenészek két kis színpadon is előadhatják magukat, néhány fős közönség mindenre kerül. Bohóc lépeget a sétálók között: néha beáll valaki mögé, és utánozza járását, a háta mögött járók nagy derültségére. Itt a „természetellenes” események is természetesek, ahogy egy fűben fekvő plakát hirdeti: a plüssmacik találkozása éppúgy, mint az ingyenes ölelés. Nem is olyan rosszak ezek a „mai hippik”. És ez abból is látszik, hogy kisgyermekes szülőknek, ünneplőbe öltözött öregeknek sincs semmi kifogásuk ellenük, sőt: szemmel láthatólag kiválóan érzik magukat a parkban.

A Kaszinóban mindenközben könyvfesztivál várja az érdeklődőket, magyar nyelvű könyvet nem láttam, de azt azért megállapítottam, milyen „jól áll” a Kaszinó enteriőrjének a sok-sok könyv.

A pavilonban olaszul, angolul, spanyolul és még az ég tudja hány nyelven csevegő társaság ugrabugrál. Közelebb lépve hajba vagy nyakba köthető karton masnit kapok és egy kedves meghívást, hogy lépjek a ringre. Táncoktatás folyik angolul és románul, annyi az érdeklődő, hogy alig van hely a lépéseket gyakorolni, de nem számít, mert mindenki nagyon jól szórakozik.

Talán túlzás azt állítani, hogy senki nem dob el szemetet a fűbe, de tény, hogy a Sétatéren a tömeg ellenére tisztaság van. A kukák estére, a koncertek idejére persze megtelnek, de melléjük, köréjük gyűjtik a hulladékot. Törött üveget, szilánkokat nem láttam, mint ahogy részegen duhajkodó embert sem. A biztonságiakat a chill-out zónában kaptam lencsevére, ugyanolyan lazán üldögéltek, mint bármely fesztiválozó, nem sok munkájuk akad:

Vasárnap este nem akármilyen zenekarok játszanak a kolozsvári közönségnek: a Tango With Lions és a N.O.H.A., előbbinek In a Bar című videóját hétmillióan, utóbbinak Tu Café című klipjét már közel hat és félmillióan nézték meg a youtube-on.

Nem mintha rá lennél szorulva, de ezen a hétévégén újabb hatalmas piros pontot kaptál, Kolozsvár!