Szombaton délben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház 1. számú próbatermében két történelmi tematikájú könyvet mutatott be a Mentor Kiadó. A 18. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretében került az olvasók elé Sebestyén Mihály Bánffi Dienes elárultatása című kötete, illetve a Szabó Miklós 80-ik születésnapjára szerkesztett A történetíró elhivatottsága című emlékkönyv.

Káli Király István, a Mentor igazgatója méltatta a Bánffi megöletéséről szóló „történelmi krímit”, aminek az anyagát „fantasztikus érzékkel válogatta össze a szerző-szerkesztő” – mondta.

Bánffi Dienes a korabeli hatalmasságok hatalmát veszélyeztette

Bánffi Dienes ellentmondásos személyisége az erdélyi történelemnek. Ott álltak vele szemben azok a hatalmasságok, akiknek nem volt ínyére, hogy ez az ember ott ügyeskedik a szemük láttára, hatalmas vagyonre tesz szert és veszélyezteti az ő hatalmukat – ismertette a történetet Sebestyén. Elmondta, Bánffi korában két tábor állt egymással szemben, néhány évtizeddel megelőzve a kuruc-labanc vitát is. Bánffi Dienes nem kereste a kompromisszumot, nem úgy politizált, ahogy abban az időben elkerülhetetlenül politizálnia kellett volna. „Fantasztikus élvezettel olvastam végig a szöveget. Jókai regényesen írta meg a dolgokat, de itt tényirodalomszerűen kerekedik ki a történet, ami aztán történelemmé válik” – mondta a szerző.

A kötetről, amely nem csupán korabeli dokumentumokat és emlékírók szövegeit tartalmazza, hanem a történész jegyzeteit, magyarázatait is, a közönség megtudhatta, hogy több évtizedes kutatói munka áll mögötte. A szerkesztő ugyanis a Teleki Téka munkatársaként azt a feladatot kapta egyszer, hogy készítsen kimutatást a könyvtár köteteiről. Az egyik, 1855-ös folyóiratban bukkant rá a Bánffi perét közlő dokumentumra, amely felkeltette az érdeklődését, ráérzett arra a drámaiságra, amelyről akkor úgy gondolta, lehetne írni egy jó színdarabot. 

Jókai Mór és Orbán Balázs is felfigyelt a történetre

„De aztán kezembe került Jókai műve, aki Orbán Balázstól hallott a történetről. Amikor ezt elolvastam és Jókait is elolvastam, rájöttem, történészként az a dolgom, hogy a szövegeket összegyűjtsem és közöljem” – mondta.

A kötet kitér a Bánffi meggyilkoltatásának előzményeire, korára, a korabeli erdélyi viszonyokra, a fejedelmség sajátosságaira, a főurak közötti féltékenykedésekre, intrikákra is.

A történet nagyrésze Boncidán játszódik, ahol a martalócok, a „derék székely atyafiak” is néha anekdotikus történetekbe keverednek.  Sebestyén elmesélte azt az esetet, amikor a borospincében megrészegedett székély férfiú beleesik a mézes bödönbe, majd a fosztogatás során kihasított dunyha tollai ráragadnak. Társai lövöldözni kezdik, mert azt hiszik, hogy Bánffi szelleme jött közéjük óriásmadár képében.

Ellensúlyozni a "kolozsváriságot"

A másik könyv, amelyet korábban több szakmai konferencián már bemutattak, 33 szerző munkáját tartalmazza. A kötetet dr. Szabó Miklós nyolcvanadik születésnapjára adta ki a Mentor Kiadó, azzal a nem rejtett szándékkal, hogy az erdélyi magyar tudományosság „kolozsváriságát” ellensúlyozza és bizonyítsa, Marosvásárhelyen is értékes tudományos munka folyik, sok-sok tudományos kutató dolgozik és alkot maradandót.

 A kötetet Pál-Antal Sándor méltatta, aki ötletgazdája és szerkesztője is volt kiadványnak. Hozzá társult Simon Zsolt fiatal történész, illetve Cornel Sigmirean, a Petru Maior Egyetem történelem karának dékánja, aki a román történészek tanulmányai szállította a kötetbe.

Marosvásárhelyen kialakult egy nagyon jó hangulat, amely a történészek munkáját segíti.  Ehhez kapcsolódott a Mentor Kiadó is, amely az első pillanatban felismerte és vállalta ezeknek a tudományos munkáknak a fontosságát, azt, hogy ezeket közölni, elérhetővé kell tenni a nagyközönség számára is – mondta Pál-Antal Sándor akadémikus.