Csecsemőszínház az Arielben
Új bemutatóra, ezúttal a csecsemőszínház műfajával készül közönség elé lépni a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház. A 0 és 4 éves kor közötti gyerekeknek szánt, Évszakok című előadást Barabás Olga rendezte, fellép benne Bonczidai Dezső, Gáll Ágnes és Szabó Dániel, zenei közreműködő: Dull János, díszlet- és jelmeztervező: Lukácsy Ildikó.
A bemutatóra december 12-én, szombat délután 5 órakor kerül sor az Ariel stúdió-termében, a miniévadban.
A produkcióban olyan utazásra szólítják fel a kicsiket és szüleiket, amely során az évszakokkal, azok színeivel, hangjaival, élőlényeivel, a természet csodáival ismerkedhetnek. Az előadás végén pedig egy közös játékra invitálnak mindenkit, ahol megfoghatják a darabban használt kellékeket, játszhatnak azokkal.
A csecsemőszínház viszonylag új műfaja a színháznak, a legkisebbekhez szól, olyan apróságokhoz, akiket koruknál fogva még nem visznek, nem vihetnek szüleik színházba. Az ötlet Norvégiában született, ahol 1996 óta léteznek ilyen előadások. Egy norvég író elveszítette alig néhány hónapos kisgyerekét, az orvosa pedig azzal próbálta megvigasztalni, hogy még az ilyen pici gyerek is képes teljes életet élni, olyan sok élményben részesül az őt körülvevő világból. Az írónak, aki kevésbé hit ebben az elméletben, ekkor született meg az az ötlete, hogy csecsemőszínházi előadások létrehozására pályázzon. Norvégiában ma a gyermekszínházaknak jutó állami támogatások tíz százalékát a csecsemőszínházak kapják.
A legkisebb korosztálynak szóló színház teljesen eltér a hagyományostól. Itt nem szabályos székeken, széksorokban ülnek a nézők, hanem párnákon, össze-vissza, kinek, hogy esik jól. Az előadás alatt, amely nem tarthat többet 20-30 percnél, nem kötelező szépen, egyhelyben, mozdulatlanul ülni, az apró nézők felállhatnak, járkálhatnak, ehetnek, ihatnak, egy kikötés létezik csak, hogy ne menjenek a színpadra, illetve a színtérre, de ez se szigorú szabály. Mivel ezeknek a színházi előadásoknak nincs hagyományosan értelmezett cselekményük, sokkal inkább drámapedagógiai foglalkozásokra hasonlítanak. A színeken és formákon, a mozgáson, zenén van a hangsúly. Kockákból lesz a kutya, sálból a kígyó, labdából az elefánt, majd újból más és más megnevezést kapnak a formák, amelyek nyávognak, ugatnak, énekelnek, alusznak – mikor milyen szerepet alakítanak éppen. Ez a fajta játék hatással van a kisgyerek fejlődésére, értelmi és szociális képességeire, kreativitásukra.
- 34217 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34219 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34219 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34221 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34222 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34222 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni