Magasba szökött Dorit Rabinjan Határélet, egy arab fiú és egy zsidó lány szerelméről szóló regényének eladott példányszáma Izraelben, miután az oktatási minisztérium kizárta a művet az irodalom érettségi olvasmányainak köréből – írta a Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja. Elősegíti az asszimilációt és szítja a viszályt: az arab Rómeó és a zsidó Júlia története mindezt egyszerre tudja a hivatalosságok szerint.

A minisztérium december végi, közfelháborodást kiváltó döntését azzal indokolta, hogy a regény elősegítheti az asszimilációt. A tárca illetékes bizottsága szerint egy ilyen mű tovább szíthatja a palesztin-izraeli viszályt, az ifjúság pedig hajlamos a romantikára, és nem látja át az asszimiláció összetett kérdését. „Az oktatási rendszer nem arra nevel, hogy nem zsidóval házasodjanak, nincs mit tenni" – vélekedett Dália Fenig, a minisztérium pedagógiai bizottságának helyettes vezetője a döntésről, de a közfelháborodás nyomán mégsem zárta ki, hogy a következő tanévben már az érettségizők listájára kerüljön Dorit Rabinjan könyve. A határozat nyomán széles körű nyilvános vita indult, a helyi lapok tele lettek az alkotásban leírt történettel, és a könyvesboltok néhány nap alatt kifogytak a műből. 

A Ynetben megszólaltatott irodalomtanárok mind bejelentették, hogy noha nem szerepel az érettségi művek listáján, kötelező olvasmánnyá teszik a regényt. Ezt azzal indokolták, hogy fontosnak tartják a kötetben megfogalmazódó dilemmák megbeszélését diákjaikkal, és egyúttal segítségével áttekinthetik a hatalom által „betiltott" vagy „nem támogatott" irodalom kérdéskörét is.

Az izraeli zsidó lány és a palesztin fiú New York-ban játszódó története még a politikusok figyelmét is felkeltette, miután nyilvánosságra került a minisztériumi határozat. Jichák Hercog, a szociáldemokrata Munkapárt és a parlamenti ellenzék vezetője Facebook-oldalán bírálta a műről született döntést. „Reggel több példányban megvásároltam a csodálatos Dorit Rabinjan Határéletét. Sötét világkép az, amelyik nem hisz az egyén vagy a fiatalok ítélőképességében. Ez egy szerencsétlen határozat, visszavonására kérem az oktatási minisztert, hogy biztosítsa a gondolkodás és a szólás szabadságát, hogy az továbbra is az izraeli oktatási rendszer vezérelve lehessen" – írta Hercog a minisztériumi véleményről.

A tiltakozás nem volt hiábavaló, mert egyrészt szinte mindenki ezt a regényt olvassa, és már újabb kiadását tervezik, másrészt az izraeli polgárjogi szövetség kérvénye nyomán Jehuda Weinstein államügyész felszólította az igazságügyi minisztérium illetékeseit a döntés felülbírálására – értesült hétfői számában az Iszráel Hajom (Izrael Ma) című újság.

Dorit Rabinjannak eddig egy regénye jelent meg magyarul: a Lakodalmaink 2004-ben látott napvilágot az Európa Könyvkiadó gondozásában.