Rendhagyó kiállítás nyílt csütörtök délután a Sapientia EMTE csíkszeredai karán: azt a több mint 350 „festményt” lehetett megtekinteni, amelyeket mikrobákkal rajzoltak két nappal korábban, akkor még láthatatlan – immár színpompás – vonalakkal.

Rengeteg, üvegkorongba zárt mikroba volt a művészeti alkotás főszereplője a Sapientia EMTE csíkszeredai karán. Az egyetem biomérnöki és élelmiszertudományi tanszékei arra vállalkoztak két napja, hogy a város középiskoláinak közreműködésével mikrobákat oltanak laboratóriumi körülmények között. Ezek osztódása kirajzolta két napon belül a ráképzelt, illetve oltáskor még láthatatlan mintát. Ám mielőtt a mikrobafestészet eredményeit díjazták volna, lenyűgöző információkat kaphatott a hallgatóság az egyetem aulájában tartott kiértékelőn.

Bennünk és mellettünk élő mikrobák

Sokkolóan ható összefüggésekkel vezette fel vetített előadásában dr. Máthé István oktató – a projekt vezetője – a mikrobák jelenlétét az ember életében. Noha riasztó a „szó hangulata”, és az a kép társul leggyakrabban a mikroba szóhoz, hogy kórokozó, illetve a fertőtlenítő szerek reklámjainak szörnyecskéi, az oktató rámutatott: ez részben igaz, hiszen otthon nem árt néha fertőtleníteni, javarészt azonban torz a kép.

Elmondta: a nem patologikus (nem kórokozó) mikrobák hasznosabbak, mint gondolnánk – mi több, a saját testünkben is rengeteg él. Ha az összes mikroba eltűnne a világon, már nem lennének se tejtermékek, sem élesztő, azaz pékáru, se sör, bor, se savanyúság. Emellett a biotechnológiában az aceton is mikrobákkal készül, mert olcsóbb és gazdaságosabb velük előállítani, mint kémiai eljárással. A gyógyszeriparban a mikrobákkal készített inzulin hormon, és sok más termék ismeretes, hasonlóan a mezőgazdaság is „dolgoztat” mikrobákkal. És ez csupán a köznapi összefüggés.

Az emberben élő mikrobák nélkülözhetetlenek

Jóval több mikrobával élünk együtt, mint gondolnánk – mondta az előadó. Konkrétan tízezer mikrobafajjal, és ezt DNS-vizsgálatokból tudjuk. A vázolt összefüggések szédítőek: az emberi testben levő sejtek számának tízszerese a bennünk élő mikrobák száma.

Szintén sokkoló információ: a mikrobák 99,99%-a nem ismert – még nem tudták tenyészteni, így nincs leírva tudományosan, és mindaddig nem is tekinthető ismertnek. Mint megtudhattuk: a bélcsatornánkban közel tízezer „faj” is élhet, a szájüregben is nagy a fajgazdagság, a bőrfelületen 150 faj körül élhet.

A 2007-ben Amerikában indított kutatások (ún. Humán Mikrobiom Projekt) eredményei alapján vázolt összefüggések azt is kimutatták: gyakorlatilag nélkülözhetetlenek a mikrobák, mind a táplálék  lebontásában, mind az immunrendszer fejlődésében.

Zsűrizték a mikrobafestmények legjeit

Fantáziaállatok, rajzfilmfigurák, portrék, tájképek, vicces üzenetek – csak néhány a csíkszeredai középiskolák végzős osztályainak „mikrobafestészetéből”. A munkák elkészülését közel húsz mesteriző illetve doktorandusz hallgató felügyelte kedden, és csütörtökön zsűrizték is. Minden rajzoló középiskolai tanár „arany fokozatú” ajándékcsomagot kapott: itt anatómiailag ábrázolt szív, „osztálykép”, és tájkép is készült többek között.

Mihály László zsűrielnök úgy értékelte: sci-fi-be illő élmény volt a 350 diákfestmény zsűrizése. Mint megjegyezte, a rajzokon a középiskolák szakiránya is jelen van: míg a művészeti iskolások sok portrét, a faipari szakiskolások baltákat és druzsbát rajzoltak a mikrobákkal. Az oklevélből és könyvjutalomból álló ajándékcsomagokat kilenc díjkategórián belül 3-3 helyezett kapta, gyakran megosztva. Kategóriák: a Legtudományosabb, Legotthonosabb, Legnépiesebb, Legállatibb, Legtermészetesebb, Legjátékosabb, Legművészibb, Leg „arts”-osabb és Legtrendibb.

Utóbbi a mikroba-festők lélekjelenlétét is megörökítette, hiszen a következő feliratot tartalmazta: Keep calm and draw something (Csak nyugi, és rajzolj valamit.)