Ő az első erdélyi nő a Magyar Tudományos Akadémia tagjai között


-A A+

A Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották Bitay Enikőt, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kara Gépészmérnöki Tanszékének docensét, az Erdélyi Múzeum-Egyesület főtitkárát. Ő az első erdélyi születésű és jelenleg is Erdélyben élő, itt tevékenykedő női tudós, aki MTA-tag lett.

Bitay Enikő Kolozsváron született 1960-ban. Kutatásai felölelik a celluláris szerkezetű anyagok geometriai felépítésének vizsgálatát, a lézeres felületkezelést és szimulációt, a bioanyagok lézersugaras megmunkálását, valamint az erdélyi műszaki örökségfeltárást.

A Magyar Mérnökakadémia tiszteletbeli tagja, 10 könyvnek, 1 könyvfejezetnek, 29 kötetnek, közel 130 tudományos közleménynek a szerzője/társszerzője. A műszaki kutatás és oktatás érdekében magyar nyelven szakkönyvsorozatokat szerkeszt, szoros kapcsolatokat ápol a magyarországi kollégákkal. Tevékenysége hozzájárult az erdélyi műszaki iskolateremtéshez, szakkönyvgyarapításhoz, tehetséggondozáshoz.

Az erdélyi és Erdélyben is tevékenykedő tudósok közül még Sipos Gábort vették fel a testületbe. Sipos Gábor Érszodorón született 1951-ben. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Kara Magyar Történeti Intézetének docense, az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár főlevéltárosa.

Szűkebb szakterülete a művelődéstörténet, az erdélyi református egyház története, az erdélyi nyomda- és könyvtártörténet, a régi magyar irodalom története. Száznál több közleménye jelent meg, részt vett az Erdélyi református zsinatok iratai 1591–1800 című nagy forráskiadvány sajtó alá rendezésében. Az Erdélyi Református Főkonzisztórium kialakulása 1668–1713–(1736) címmel megjelent dolgozata az erdélyi református egyház sajátos, másutt föl nem lelhető világi-lelkészi vegyes vezető intézményének, az Egyházfőtanácsnak a kialakulási folyamatát tárta fel. A kolozsvári Református Kollégium könyvtára a 17. században című műve fontos adalékokat nyújt a kora újkori erdélyi könyvgyűjtésről és könyvhasználatról.

Erdélyi születésű, de az Egyesült Államokban fejti ki tevékenységét Albert Réka, akit szintén külső tagjává választott az Akadémia. Albert Réka Szászrégenben született 1972-ben. Jelenleg a Pennsylvania Állami Egyetem kiemelt professzora, szűkebb szakterülete a hálózatkutatás és a rendszerbiológia.

A modern hálózattudomány első művelői közé tartozik. Barabási Albert-Lászlóval együtt felfedezték, hogy a hálózatok túlnyomó részének hasonló skálafüggetlen struktúrája van, munkásságuk új, hálózatorientált gondolkodásmódot indított el. Az elsők között volt, akik logikaalapú modellekkel írták le konkrét biológiai rendszerek dinamikáját, például gén- és jelátviteli hálózatokat. Sikeresen modellezett ökológiai (például beporzási) hálózatokat is. Sikerei közé tartozik két, betegséggel kapcsolatos hálózat modellezése is. Számos magyar kutatócsoporttal tart szoros kapcsolatot, részt vesz magyar egyetemek oktatómunkájában.








EZT OLVASTA MÁR?

X