Cannes: amerikai napot tartottak a fesztiválon


-A A+

Amerikai filmeké volt a hétfői nap a 69. cannes-i fesztiválon: Robert de Nirót a versenyen kívül bemutatott Hands of Stone főszereplőjeként ünnepelték a rajongók, miközben a hivatalos versenyben két független amerikai rendező, Jim Jarmusch és Jeff Nichols mutatta be legújabb alkotását.

Robert de Niro az 1970-80-as évek nagy panamai bokszolójának, Roberto Durannak az edzőjét alakítja a venezuelai Jonathan Jakubowicz életrajzi drámájában, amelyet hétfő este vetítenek a Croisette-en. A bemutatóra a 72 éves világsztárral Cannes-ba érkezett a bokszolót alakító Edgar Ramirez és a film főszereplőnője, a kolumbiai Ana de Armas is.

Eközben a versenyprogramban is amerikai filmesek alkotásait láthatta a közönség. A visszatérő vendégnek számító Jim Jarmusch a mindennapok banalitásáról készített egy költői alkotást. A Paterson című film főhőse egy buszsofőr, aki Allen Ginsberg és William Carlos Williams költők szülővárosában, Patersonban él és őt is Patersonnak hívják. A Star Wars: Az ébredő erő című filmből ismert Adam Driver által alakított férfi szabadidejében az őt körülvevő tárgyakról, egy gyufásdobozról vagy egy ablaktörlő lapátról írogat naiv verseket egy füzetbe. Háztartásbeli felesége (az iráni-francia Golshifteh Farahani) pedig azzal tölti a napjait, hogy fekete-fehérre fest maga körül mindent, a házat, a függönyöket, a ruhákat és még a hétvégi piacra sütött süteményeket is. Az antihős pár egy hetének rutinszerű, szeretetteljes napjait bemutató film üzenete, hogy mindenki lehet a saját életének a költője.

A 63 éves amerikai rendező az 1995-ös Halott ember vagy a 2013-ban forgatott Hallhatatlan szeretők című filmjeihez hasonlóan a Patersonban is egy teljesen önálló, szenvedélytől és gyűlölettől mentes világot teremt, amely tele van kulturális referenciákkal. A múlt iránti nosztalgia is megjelenik a filmben: a fiatal főhősnek nincs sem mobiltelefonja, sem számítógépe, és értetlenül szemléli, hogy felesége internetről tanul gitározni vagy korábban soha nem hallott egzotikus dolgokból készít neki vacsorát. A kétórás film eredetisége abban rejlik, hogy úgy épül fel, mint egy vers: belső rímekkel és ismétlődő motívumokkal, mint például az ikrek feltűnése, a szeretet megnyilvánulásai vagy a feliratokban is megjelenő Paterson.

Jim Jarmuschnak egyébként egy másik filmjét is bemutatják a fesztiválon. Az Iggy Pop amerikai énekesről készült Gimme Danger című dokumentumfilmet május 19-én vetítik versenyen kívül.

Egy másik jelentős független amerikai rendező, a 37 éves Jeff Nichols egy kosztümös filmmel kapott meghívást. A Loving az amerikai polgárjogi harcok egyik fontos epizódját dolgozza fel az 1950-es évekből, amikor is egy fehér bőrű férfi és egy fekete bőrű nőt azért ítéltek el a faji keveredést tiltó amerikai Virgina államban, mert összeházasodtak a szomszédos Columbiában. A börtönbüntetés elöl menekülve a pár átköltözik Washingtonba és onnan harcol tíz éven át annak érdekében, hogy a fajok megkülönböztetése alapján a házasodás jogait korlátozó virginiai törvényt a legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek nyilvánítsa.

Az ausztrál Joel Edgerton és az ír-etióp Ruth Negga főszereplésével készült intim, egyszerű és nagyon érthető klasszikus alkotás célja az volt a rendező bevallása szerint, hogy „a legegyszerűbben világítson rá a probléma lényegére”. Jeff Nichols ezért elsősorban nem a jogi hercehurcát vitte filmre, hanem a két, egymást nagyon szerető főszereplő viszonyát bontotta ki. „Ez az Egyesült Államok történelmének egyik legtisztább szerelmi sztorija” - mond a rendező a bemutatót megelőző sajtótájékoztatón.

A hivatalos versenyprogramban már 2012-ben a Mud című filmjével is meghívást kapott rendező azt reméli, hogy a film elgondolkodtatja az embereket a diszkriminációról. „Azt szeretném, ha minél többen megnéznék a filmet és vitáznának róla” - hangsúlyozta.

A 21 filmből álló hivatalos versenyprogram egyharmadának bemutatása után valamennyi kritikusi és újságírói listát Maren Ade német rendezőnő Toni Erdmann című vígjátéka vezeti, amely a szülők és gyermekek közötti felnőttkori kommunikációképtelenséget érzelmekkel és helyzetkomikummal teli jelenteken át mutatja be.







EZT OLVASTA MÁR?

X