A Múzeumok éjszakájának mozgalmas programja, a rengeteg esemény és nem utolsósorban a szép idő kimozdította a marosvásárhelyieket, még éjfél után is tömegek jártak az utcákon, egyik múzeumba be, másikból ki, azok is elindultak tárlatot nézni, akik egyébként nem járnak kiállításmegnyitókra, vagy múzeumokba.

A giccs, mint művészet

Kevesen lehetnek azok az erdélyiek, akik szüleik vagy nagyszüleik házában nem találkoztak még a konyhai zöld szekrénnyel vagy a vitrines szobabútorral. Csipketerítő, rajta a  porcelán balettáncos kislány, báránykáját őrző juhász vagy az üveghal. Ismerős?

Az 1960-as évek tömbházlakásaiban szinte azonos volt a berendezés is az azonos beosztású lakásokban, ugyanaz a gáztűzhely, zománcozott mosogatókagyló, a szobában szekrény, kanapé, két fotel kisasztallal. El is nyerte sok látogató tetszését a látvány, a kiállított tárgyak ugyanis ismerősök voltak, többen is elmondták, hogy ilyen szekrényük volt, vagy van még valamelyik idősebb hozzátartozójuknak. Az üveghal is kelendő portéka volt egykor, ma már az ószeren vadásznak rá, azok, akik ragaszkodnak a múlt egyik jelképéhez.

A Múzeumok éjszakája rendezvénysorozaton a Maros Megyei Múzeum néprajzi részlege az állandó kiállítása mellett négy időszaki tárlattal fogadta az érdeklődőket. A múzeum belső udvarán kialakított nézőtéren meg is lehetett pihenni, a „színpadon” dzsessz-, folk-, népzene koncertek követték egymást.

A vármúzeumban is több kiállítás és rendezvény várta a nézőket, gyerekeknek kézműves tevékenységeket szerveztek, vetélkedőt, ügyességi versenyt. Volt várséta Györfi Zalán vezetésével azoknak, akik az egykori ferences rendi kolostorról akartak megtudni egyet s mást. Bent dr. Csont ismertette a föld alatt talált, akár több ezer éves csontokból kikövetkezetett betegségeket, elváltozásokat, amelyekból további következtetéseket lehetett levonni az életmódra, táplálkozási szokásokra vonatkozóan. „A combcsont végén ezt az érdekes elváltozást valószínű, hogy egy súlyos ízületi gyulladás okozta, ami iszonyatos fájdalmakkal járt, ezért az illető sánított” – magyarázta Kócza Richárd Róbert tárlatvezető. A régész szakos egyetemi hallgató az elhunyt nemének megállapítását is felvillantotta, amit a csontok mérete, elhelyezkedése, formája alapján végeznek el, olyan patológiai eseteket is bemutatott, amelyekre szintén a csontozat formájából, elváltozásaiból jöttek rá.

Kíméljék az újságírókat!

Szombaton délután - Marosvásárhelyen először - párnacsatát szerveztek. A színház előtt repült a sok fehér tollú, körülbelül ötvenen csapkodták egymás a párnáikkal, miután a csata irányítója ismertette a fő szabályokat: ne üssünk túl nagyott egymásra, szemüvegeinket vegyük le és helyezzük biztonságba, a filmező és fényképező újságírókat pedig kerüljük ki párnáinkkal. Majd megszólalt a harcra buzdító zene és kicsik, nagyok megkezdték a csatát.

Pillanatfelvételek a magyar világból

A Teleki Téka emeleti folyósóján a Marosvásárhelyen közizmert Körtesi-fotográfus korabeli fényképeiből nyílt tárlat. A ’40-es években készült felvételek a hétköznapi utcát örökítették meg emberekkel, járművekkel, az 1940-es bevonulást, a katolikus templom előtti díszkaput, az akkor frissen bevezetett baloldali gépkocsiforgalmat, könyvnapot, könyvnapi pavilont, vásárt, a Teleki Téka belsejét olyan festményekkel, amelyeket a későbbi hatalom nem tűrt meg és eltávolíttatott onnan, festett üvegablakokat és országcímert a városházán, amelyeket szintén a következő rendszer szedetett le onnan. A Knöpfler Vilmos (Brăila) utcai volt zsinagógában működő Kortárs Művészetek Házában két kiállítás nyílt: Trabalka Cecilia és Simon Boglárka Katalin  InterDADAktikus és Korodi Eszter Anya nélkül/Anyával című tárlata.