Gazdag kiállítással érkezett Marosvásárhelyre a Kecskemét Kortárs Művészeti Műhelyek Nemzetközi Kemária Stúdiója és Nemzetközi Tűzzománc Műhelye. A Vármúzeumban a szeptember 20-ig látható tárlaton magyarországi, erdélyi és a világ más-más tájain élő művészek alkotásai tekinthetők meg.

A Kecskemét Kortárs Művészeti Műhelyek első alkalommal mutatkozik be Erdélyben – mondta Füzi László, az intézmény vezetője, aki fontosnak tartja, hogy a marosvásárhelyiek betekintést nyerjenek testvértelepülésük kultúrájába, vagy annak legalább egy kisebb keresztmetszetével megismerkedjenek.

A Forrás című szépirodalmi, szociográfiai, művészeti folyóiratot, a Nemzetközi Kerámia Stúdiót, a Népi Iparművészeti Gyűjteményt, a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelyt, a Katona József Emlékházat és három kiállító galériát magába foglaló Kecskemét Kortárs Művészeti Műhelyeknek meghatározó szerep jut a város kulturális életében, annak nemzetközi megítélésében. A Nemzetközi Kerámia Stúdió a magukat kulturális és ideológiai elszigeteltségben érző magyar művészek kezdeményezésére jött létre, a szabadság iránti vágyból és a külföldi művészekkel való együtt dolgozás igényéből, ahogy az 1975 óta nyaranként megrendezett Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep és az 1984-ben alapított Alkotóműhely is. Állandó kiállításuk az egyesített gyűjteményükből mutat be válogatást.

A gyűjtemény ma már több mint négyezer allkotásból áll, öt kontinens több mint 400 művésze hagyta ott művét, többek közt Amerikából, Angliából, Új-Zélandról, Romániából, Svédországból, Németországból, Olaszországból, Japánból, Kínából, Dániából, Puerto Ricoból, Argentínából, Oroszországból, Hollandiából, Indiából, Svájcból. 

Füzi László elmondta, a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely nemzetközi bázist teremt a zománcművészeti alkotómunkához, stílusokhoz és irányzatokhoz történő elkötelezettség nélkül, teljes nyitottsággal keresi a közösségi talajú és indíttatású művészet mai lehetőségeit.

A Vármúzeumban látható kiállítás egy reprezentatív szeletét mutatja be a kecskeméti gyűjteménynek, felhívva a figyelmét a nézőnek arra, hogy a zománcművészet milyen különleges helyet foglal el a képző- és iparművészetben: kapcsolódik a grafikához, a festészethez, a szobrászathoz is, éppúgy, mint az ötvösséghez, vagy az épületek külső és belső díszítéséhez, az utcák, terek kulturájához.