Miért olyan fontos a román államnak a Föld bölcsessége? – brâncușiológiai gyorstalpaló


-A A+

Hogyan vált Constantin Brâncuși román nemzeti szimbólummá? Miért vált fontossá a román állam számára a Föld bölcsessége című szobrának megvásárlása? Alexandra Croitoruval, a Brâncuși fiai és lányai című kiállítás kurátorával beszélgettünk a Sepsiszentgyörgyön csütörtök este megnyíló tárlat apropóján.

Mikor lett Brâncuși nemzeti szimbólum? 

Ez a diskurzus már akkor kialakult, amikor Brâncuși még életben volt, a történelmi avantgárd idején, amikor a romániai avantgárd szeretett volna hozzá kapcsolódni, mert nemzetközi szinten elismert és híres volt. Gyakorlatilag tehát minden akkor kezdődött, amikor Brâncuși Nyugaton híressé vált. És akkor, így vagy úgy, mindenki szerette volna, ha hozzá társítják.

Alexandra Croitoru fotóművész, a bukaresti Művészeti Egyetem tanára, könyvben is megjelent doktori dolgozata Brâncuși romániai recepciójával foglalkozik. A Brâncuși fiai és lányai. Egy családi intrika. című kiállítás olyan művek gyűjteménye, amelyek Brâncuși-t a nemzeti önlegitimáció eszközeként használó uralkodó diskurzust tematizálják. A cím egy „brâncușiológus" művére, Paul Rezeanu Brâncuși. Tatăl nostru (Brâncuși Apánk) című könyvére utal. A sepsiszentgyörgyi kiállítás egyesíti a temesvári Art Encounters keretében korábban megszervezett Brâncușiológiai Alkotóműhelyek projektet és a kolozsvári Plan B Galéria korábbi tárlatát, amely a '90-es évek óta a témában létrejött képzőművészeti projektek anyagait gyűjtötte össze. A kiállítást a pulzArt fesztivál keretében szervezik meg Sepsiszentgyörgyön.

Akkoriban hogy fogadták a Föld bölcsességét?

Akkoriban ez a szobor egy kis helyi botrány része volt. Elhozták egy kiállításra 1910-ben, amelyet a „Román Ifjúság” társaság (Societatea „Tinerimea Română”) szervezett és akkor nagyon rosszul fogadták, sőt kizárták a kiállításról. Az akkori bukaresti művésztársadalom nagyon konzervatív volt és ez az alkotás szokatlannak, oda nem illőnek tűnt nekik, egyféleképpen forradalminak, valószínűleg. Úgy emlékszem, hogy a Storck család is részt vett a kiállítás zsűrijében, de a botrány után kiszálltak. 1910 az a pillanat volt, amikor a romániai kultúra nyitott a modernizmus felé, bár nem volt felkészülve erre a lépésre.Mikor változott meg a közvélemény a szoborral kapcsolatban?

A Föld bölcsessége fordulópont Brâncuși életművében: ez volt az egyik olyan alkotás, amelyben a korábbi, akadémikus megközelítés helyett a modernista megközelítést választotta. Az imádság, A csók és A Föld bölcsessége a három fontos mű, amelyek ezt a fordulópontot jelentik. Ezért is vált annyira fontossá most a Föld bölcsessége, annak ellenére, hogy Brâncuși későbbi, jellegzetesen modernista alkotói korszakának nem reprezentatív alkotása.

Mikor jelent meg a romániai művészetben a kritikus hang Brâncuși recepciójával kapcsolatban?

Inkább 1990 után tudok ilyen művekről. 1990-ig hivatkozási pont volt és a román szobrászat Brâncuși-követőként láttatta magát.

1990 után hogy fogadták a kritikus munkákat?

A kortárs művészet iránt érdeklődők szűk köre nagyon értékelte őket. De nem hiszem, hogy a sajtóban lett volna visszhangja, akkoriban a kortárs művészetet egyébként is valami furcsa dolognak gondolták, kétlem, hogy a kortárs művészeti közeg bármilyen hatással lett volna az általános közvéleményre.

Miért tartja fontosnak, hogy a Brâncuși fiai és lányai című kiállítás Sepsiszentgyörgyre is eljut?

Nagyon érdekesnek tartottam a Magma meghívását, éppen azért, mert egy magyar többségű városban Brâncuși-nak esélye van arra, hogy másképp értelmezzék, hogy ne nemzeti hovatartozása vagy a „román szellemiség” alapján ítéljék meg. Bizonyos Brâncuși-értelmezések uralkodóvá váltak a romániai közbeszédben. Érdekes kísérletnek tűnik kipróbálni, hogy miben lesz majd más a sepsiszentgyörgyi fogadtatás.

Szeptember 30-ig tart a kormány „Brâncuşi az enyém” közadakozási kampánya a Föld bölcsessége című Brâncuși-szobor megvásárlására. A jelenlegi tulajdonosok 11 millió euróért adnák el a szobrot a román államnak. Ebből 6 millió eurót közadakozásból szándékoztak összegyűjteni, de augusztus 16-ig mindössze 695 000 euró gyűlt össze. A parlament kulturális bizottsága kedden elfogadott egy rendelet-kiegészítést, miszerint attól függetlenül, hogy mennyit adakoznak az állampolgárok, ki fogják egészíteni az összeget. A kampányt számos közszereplő támogatja, a napokban egyre több intézmény és rendezvény csatlakozott hozzá. A Román Parasztmúzeum kedden Brâncuși-konferenciát szervezett. A Közszolgálati Televízió pedig szeptember 12. és 16. között „Brâncuşi e al meu” címmel műsor-sorozatot sugároz a szobrász tiszteletére. Az alábbi, sokat kritizált videót pedig augusztus 22-én a Papaya Advertising tette közzé, elmondásuk szerint a hivatalos kampánytól függetlenül.

Vajon milyen kapcsolatban áll ezzel az uralkodó diskurzussal az, hogy a Föld bölcsessége című szobor megvásárlására hirdetett adakozási kampányban eddig nagyon kevés pénz gyűlt össze?

Nem hiszem, hogy ez a diskurzus megbukott. Az a benyomásom, hogy ezt a kampányt egy olyan pillanatban indították, amikor az emberek bizonytalannak érzik a helyzetüket, nincs túl sok pénzük. Az, hogy kevés pénz gyűlt össze inkább arról árulkodik, hogy a kultúrának végül is egyáltalán nincs fontos szerepe a többség életében. Inkább abból a szempontból tragikus ez az egész, hogy az emberek nem hajlandóak tenni egy kulturális ügy érdekében. Ennek nincs feltétlenül köze Brâncuși-hoz. Másrészt a kampány túloz, és akár ellentétes reakciót is kiválthatott az emberekből.








EZT OLVASTA MÁR?

X